„Kánon (egyház)” változatai közötti eltérés

alapos bővítés
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Katolikus Lexikon +Magyar katolikus lexikon))
(alapos bővítés)
{{egyért2|vallásokban használatos kánonról | Kánon (egyértelműsítő lap)}}
[[KépFájl:Corpus Iuris Canonici woodcut.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Fametszet a ''Corpus Iuris Canonici'' 1573-as kiadásában. Ez a kánonjogi gyűjtemény [[XIII. Gergely pápa]] ideje alatt jelent meg hiteles kiadásban, amely később a legfontosabb középkori egyházjogi gyűjteménnyé vált. 1582-ben az ''Emendationem'' kezdetű bullában az átdolgozott jogforrás használatát tette kötelezővé az egész katolikus egyházban]]
'''Kánon''' ([[görög nyelv|a görög]] ''kanón'', "nádpálca", "vessző", "vonalzó", "bot", "mérővessző" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon, norma, minta.
 
'''Kánon''' ([[görög nyelv|a görög]] ''kanón'', "nádpálca", "vessző", "vonalzó", "bot", "mérővessző" jelentésű szóból) teológiai és vallástudományi fogalom, amelynek jelentése szabály, zsinórmérték, etalon, norma, minta. A kánon [[egyház]]i szóhasználatban könyvek gyűjteményére, szent irodalomi szövegállomány, amely tekintéllyel bír és sérthetetlennek számít. Ezek a szövegek hitszabályokra, tanításokra, beszédekre, [[liturgia]]i jelentésekre, illetve szövegmagyarázatokra vonatkozhatnak. Ilyen például a [[kereszténység|keresztény]] [[Biblia]], az [[iszlám]] [[Korán]], vagy a [[théraváda]] buddhista [[Tipitaka]].
Az [[egyház]]i szóhasználatban a [[Biblia|szentírási]] könyvek gyűjteményére, a [[hitszabály]]okra, valamint [[liturgia]]i jelentésekre vonatkozik.
 
==Kereszténység==
*A [[Biblia]] könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: [[Bibliai kánon]].
*A [[római katolikus egyház]]ban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, 325-ben az [[első nikaiai zsinat]]on használták ezt a szót először a fegyelmi határozatokra. A [[tridenti zsinat]] viszont a szót a [[hitágazat]]okra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
*A katolikus ''mise-kánon'' a misének a [[Sanctus]]tól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja.
*A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét [[irmosz]]nak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. [[Melles Emil]]).<ref>{{cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1non.html |publisher= Magyar katolikus lexikon |title= K > kánon|accessdate= 2016-12-28}}</ref>
 
==Buddhizmus==
Az első buddhista kánonok valamikor i. e. 500 és az időszámítás kezdete között születtek. A legelső alkalommal feltehetően az i. e. 1. században írták le ezeket. A különböző kolostoroknak és iskoláknak saját buddhista hagyományok szerint állították össze a kánonját.<ref>{{cite book|author=Barbara Crandall|title=Gender and Religion, 2nd Edition: The Dark Side of Scripture|url= https://books.google.com/books?id=Zq7UAwAAQBAJ |year=2012|publisher=Bloomsbury Academic |isbn=978-1-4411-4871-1 |pages=56–58 }}</ref><ref>{{cite book|author=Richard F. Gombrich|title=Theravada Buddhism: A Social History from Ancient Benares to Modern Colombo|url=https://books.google.com/books?id=KCh-AgAAQBAJ|year=2006|publisher=Routledge|isbn=978-1-134-21718-2|page=4}}</ref>
 
===Théraváda===
A [[Tipitaka|Páli kánon]] a [[théraváda]] buddhizmus kánonja, amely más néven a [[Páli irodalom|páli irodalmon]] belül található [[Tipitaka]]. Három fő részből áll: [[Vinaja-pitaka]], [[Szutta-pitaka]], [[Abhidhamma-pitaka]]. Az első a szerzetesi élet szabályainak gyűjteménye. A második több mint tízezer [[szútra|szuttát]] (tanítás) tartalmaz, ezeket a [[Gautama Sziddhártha|történelmi Buddhának]] vagy az ő tanítványainak tulajdonítják (lásd még: [[szutták listája]]). A harmadik az [[Abhidhamma-pitaka]], amely egy részletesen kidolgozott skolasztikus gyűjtemény, amely nem filozófiai fejtegetéseket tartalmaz, hanem összefoglalókat és felsorolásokat. Egyes [[korai buddhista iskolák]]nak saját kánonjuk volt - például a [[szarvásztiváda]] buddhista kánon, amelynek többsége fennmaradt kínai és tibeti fordításban is.
 
===Mahájána===
Nem létezik egyetlen meghatározott [[mahájána]] buddhista kánon, inkább szöveggyűjtemények léteznek. A mahájána szútrákban található tanítások csoportja egy laza kritériumoknak megfelelő gyűjtemény, amelybe különböző nézetek tanításai is belekerülhettek. A legalapvetőbb [[mahájána szútrák]] manapság a ''[[Pradzsnyápáramitá]]'' szútrákba tartozó ''[[Szív szútra]]'' és a ''[[Gyémánt szútra]]''. A szabványok a [[kínai buddhista kánon]]t jelentő [[Taisó Tripitaka]], amelyet az 1920-as években szerkesztettek újra Japánban. A 85 kötetes mű kanonikus és nem-kanonikus műveket is tartalmaz: [[ágama (buddhizmus)|ágamákat]], többféle [[vinaja]] változatot, az [[Abhidharma|abhidarmát]] és [[vadzsrajána|tantrikus írásokat]].<ref>{{cite book|author= |editor=Robert E. Buswell|title=Encyclopedia of Buddhism|publisher= Macmillan|year=2004|place=New York|page= 492|isbn=002 8657187}}</ref>
 
===Vadzsrajána===
* A [[Tibeti buddhista kánon]] szent szövegek egy lazán meghatározott listáját jelenti, amelyet a [[tibeti buddhizmus]] legkülönbözőbb iskolái is elfogadnak. A kora buddhista [[szútrajána]] szövegek (főleg [[szarvásztiváda]]) és [[mahájána]] források mellett a tibeti buddhista kánonba tartoznak még a [[Vadzsrajána|tantrikus]] szövegek.<ref>{{cite book|author=Edward Conze|title=The Prajnaparamita Literature|publisher= Mouton|place=Hága|year= 1960|page= 72</ref> A tibeti kánont legutoljára [[Buton Rincsen Drub]] (1290–1364) alakította át a 14. században. A tibetieknek nem volt formálisan elrendezett kánonuk, mint a mahájána, ezért megalkották sajátjukat, amely a szövegeket két laza kategóriába rendezte. A [[Kandzsúr]] („lefordított szavak”)<ref>{{cite web|url=http://buddhistaminilexikon.blogspot.com/2008/09/kangyur.html|publisher= buddhistaminilexikon.blogspot.com|title= Kangyur meghatározása a buddhista minilexikonban|accessdate= 2016-12-28}}</ref> azokat a szövegeket foglalja magában, amelyek [[buddha-vacsana|Buddha szavait]] tartalmazzák. Minden szövegnek feltehetően létezik egy szanszkrit fordítása, azonban sok esetben a tibeti szöveget kínairól vagy más nyelvről fordították. A [[Tandzsúr]] ("lefordított tanulmányok"), magyarázó szövegek - mahájána és nem-mahájána egyaránt. A Tandzsúr 3626 szöveget tartalmaz 254 könyvben.<ref>{{cite web|url=http://mek.niif.hu/05700/05744/html/ |publisher= www.mek.niif.hu |title= Láma Ole Nydahl - Aogy a dolgok vannak|accessdate= 2016-12-28}}</ref>
 
==Iszlám==
Az [[iszlám]] kanonikus szent szövege a [[Korán]], amely az iszlám tantételei szerint [[Isten]] [[Mohamed próféta|Mohamed prófétán]] keresztül kinyilatkoztatott szava, amely öröktől való. Hogy ne lehessen a Korán helyes olvasatát vita tárgyává tenni, a harmadik kalifa, [[Oszmán kalifa|’Uṯmān ibn ’Affān]] ([[644]]-[[656]]) megbízta Zajd ibn Tábitot és további néhány nagy tudású muszlimot a „hivatalos” szövegváltozat kialakításával. Így készült el az etalonnak tekinthető Oszmán-féle kézirat. A síiták egy része úgy tartja, hogy a kanonikus Korán elkészültekkor a régebbi, más, már leírt változatokat vagy megsemmisítették, vagy ellehetetlenítették. [[Ali kalifa|’Alī ibn 'Abī Ṭālib]] kalifának, Mohamed próféta vejének is volt egy Korán-változata, amely pont ugyanaz volt, mint a kanonikus, csak kiegészítette a saját kommentárjaival és Ali egyedüli jogos öröklési jogára vonatkozó részeket is tartalmazott. Ezt a változatot viszont Oszmán megsemmisítette. A szunnita kalifák így nem a Korán szövegét hamisították meg, hanem a síiták által az első és egyetlen jogos kalifának, és az első imámnak elismert ’Alī tanításait és magyarázatait "törölték" a Koránból - amitől a Korán maga nem lesz kevesebb és kevésbé teljes.
 
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Bibliai kánon]]
* [[Szentté avatás|Szentek kanonizációja]]
* [[Tipitaka|Páli kánon]]
* [[Kínai buddhista kánon]]
* [[Tibeti buddhista kánon]]
* [[Tripitaka Koreana]]
 
==ForrásJegyzetek==
{{jegyzetek}}
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1non.html Magyar katolikus lexikon > K > kánon], lexikon.katolikus.hu
 
==További információk==
{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2006 novemberéből}}
* {{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/irodalom/ch03s07.html|publisher= Tankonyvtar.hu|title= A kánon - a fogalom tisztázásaAssmann, Jan|accessdate= 2016-12-28}}
 
{{Portál|vallás|}}
 
{{DEFAULTSORT:Kanon}}
[[Kategória:KereszténységVallás]]
[[Kategória:Biblia]]