„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-52-2” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Be név: felesége, Szendrey Júlia és hadvezére, eszményi hőse: Bem József neve be.
4. sor:
A tanulást 18 éves korában abbahagyta és színész lett, verseket is ekkor kezdett írni. 1844-től élt [[Pest (történelmi település)|Pesten]], 1846-ban baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora dacára ekkorra már az egész országban ismerték.
 
A „[[márciusi ifjak]]” egyik vezetőjeként részt vett az [[1848]]. [[március 15.|március 15-én]] kitört forradalomban, amelynek egyik szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] küzdelmeiből is részt vállalt, a harcban helyét hadvezére, eszményi hőse: [[Bem József]] mellett találva meg. A történészek mai álláspontja szerint életét áldozta a magyar szabadságért, hiszen [[1849]]. [[július 31.|július 31-én]] esett el, amikor a [[segesvári csata]] után fejvesztve menekülő honvédeket a kozák [[ulánus]]ok lemészárolták. Eltűnésének nem minden körülménye tisztázott.
 
A magyar [[romantika]] kiteljesítőjeként korábban ismeretlen témákat honosított meg [[költészet]]ünkben: nála jelent meg először a családi [[líra (műnem)|líra]], felesége: [[Szendrey Júlia]] ihlette szerelmi [[költészet|költeményeiben]] a hitvesi, házastársi szerelem, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar [[Alföld]] méltó rajza. Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, teljesen új hangot ütve meg a [[magyar irodalom]]ban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez: a szabad gondolatot a nép nyelvét emelte be az irodalomba, és a versek formája helyett a gondolatot állította középpontba.
 
Legismertebb költeménye a ''[[Nemzeti dal]]'', amely az 1848-as forradalom máig ható üzenete, a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. ''[[János vitéz]]'' című elbeszélő költeményéből [[János vitéz (daljáték)|daljáték]], bábelőadás, [[János vitéz (rajzfilm)|rajzfilm]] és rockopera is készült. Emlékét Magyarországon és a [[Kárpát-medence]] magyarlakta helységeiben több múzeum, emlékház és iskola, valamint számtalan utca, szobor és emléktábla őrzi. [[Petőfi híd|Hidat]], [[Petőfi TV|tévé-]] és [[Petőfi Rádió|rádiócsatornát]], sőt [[4483 Petőfi|kisbolygót]] is neveztek el róla. <!--