„Gyakorisági eloszlások” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk létrehozása
(Nincs különbség)

A lap 2016. december 29., 11:20-kori változata

A gyakorisági eloszlás egy olyan táblázat, amely az adatokat oly módon ábrázolja, hogy a különféle osztályokat a bal oldali oszlopba és a hozzájuk tartozó megfigyelések számát a jobb oldali oszlopba rendezi. Míg a kategorikus változók gyakorisága esetén maguk a kategoriák egyértelműen meghatározzák az osztályokat, numerikus változók esetén az optimális intervallumhossz megahtározása nem annyira magától értetődő.

Gyakorisági eloszlás megalkotása

A numerikus adatokhoz tartozó gyakorisági eloszlás optimális intervallumhossza a következő két tényező figyelembevételével határozható meg: 1. Hány intervallumot kell használni, 2. Milyen szélesek legyenek az egyes intervallumok.

Az általánosan elterjedt gyakorlatban három szabálynak kell megfelelni a gyakorisági eloszlás megalkotása közben.

1. szabály: Intervallumok száma

A gyakorisági eloszlásokban használt intervallumok hosszára vonatkozóan az általános szabály az, hogy több adathoz több intervallumot míg kevesebb adathoz kevesebbet kell használni. A következő táblázat használható iránymutatóként.

Minta mérete Intervallumok száma
Kevesebb, mint 50 5-7
51-500 7-10
501-5000 10-14
Több, mint 5001 14-20

2. szabály: Az intervallumok szélessége

Az intervallumok számának meghatározása után következő lépés az intervallumok szélességének meghatározása, amire a következő formula alkalmazható.

( Legnagyobb érték - Legkissebb érték )

Intervallum szélessége = ------------------------------------------------------------

Intervallumok száma

A könnyebbség kedvéért az intervallumok szélessége többnyire egész számra kerekített. Egy gyakorisági eloszláson belül használt intervallumok szélességének azonosnak kell lennie.

3. szabály: Az intervallumoknak minden értéket le kell fedniük, átfedések nélkül.

Az intervallumoknak minden értéket le kell fedniük, átfedések nélkül. Minden egyes értéknek valamelyik intervallumhoz kell tartoznia és nem tartozhat több intervallumba is. Éppen ezért az intervallumok határait világosan meg kell határozni.

Speciális gyakorisági eloszlások

Relatív gyakorisági eloszlás

A relatív gyakorisági eloszlás úgy hozható létre, ha az egyes osztályokhoz tartozó gyakoriságokat az összes megfigyeléshez viszonyított százalékként fejezi ki.

Kumulatív gyakorisági eloszlás

A kumulatív gyakorisági eloszlás nem az intervallumokhoz tartozó gyakoriságot ábrázolja, hanem azoknak az értékeknek a gyakoriságát ábrázolja amelyek kevesebbek az adott intervallum felső határértékénél.

Relatív kumulatív gyakorisági eloszlás.

A relatív kumulatív gyakorisági eloszlás az adott intervallum felső határértékénél kevesebb értékek gyakoriságát mutatja be az összes megfigyeléshez viszonyított százalékként.

Mobiltelefon használat (perc) Gyakoriság Relatív gyakoriság ( % ) Mobiltelefon használat

(Intervallum meghatározás kumulatív gyakoriságokhoz) (perc)

Kumulatív gyakoriság Relatív kumulatív gyakoriság ( % )
220-229 5 4,5 <230 5 4,5
230-239 8 7,3 <240 13 11,8
240-249 13 11,8 <250 26 23,6
250-259 22 20 <260 48 43,6
260-269 32 29,1 <270 80 72,7
270-279 13 11,8 <280 93 84,5
280-289 10 9,1 <290 103 93,6
290-299 7 6,4 <300 110 100

Gyakorisági eloszlások grafikus ábrázolása

A hisztogram egy olyan diagram, amely a gyakoriságokat a vízszintes tengelyen elheyezett függőleges oszlopokkal jelöli. az oszlopdiagrammal ellentétben, mely kategorikus adatok gyakoriságát ábrázolja, az oszlopok egymáshoz érnek, ezzel is jelezve az adatok folytonosságát.

Gyakorisági poligon

A gyakorisági poligon a gyakoriságokat a vízszintes tengelyen elheyezett intervallumok középpontjára merőleges képzeletbeli vonalon helyezi el a gyakoriságnak megfelelő magasságában megrajzolt ponttal, a pontokat többnyire vonal köti össze.

Szár-levél diagram

A szár-levél diagram egy kézzel könnyen és gyorsan felvázolható diagramm, ami elsősorban a számítógépes statisztikai programok megjelenése előtt volt széles körben elterjedt. Az adatok a kezdő számjegyeik alapján csoportosítottak (ezt hívják szárnak), míg az utolsó számjegyek (levelek) a csoportjuknak megfelelő sorban, növekvé sorrendben vannak felsorolva

400 pontos dolgozat eredményei[1]
Szár

Elért pontok első két számjegye

Levél

Elért pontok utolsó számjegyei

21 2
22 2 9
23 3 4 5 9
24 0 1 3 4 7 9
25 1 2 3 5 5 7
26 1 1 1 2 6
27 1 2 3 5 6 8
28 0 2 3 4 4 4 5 6 9 9
29 0 1 2 2 4 4 4 5 7 7 7
30 1 1 1 2 6 7 8 8 8 9
31 0 1 1 1 2 4 5 6 8
32 1 1 4 5 6 8 9
33 1 2 3 5 7 8 8 9
34 0 0 1 1 1 3 3 3 4 6
35 1 6 7 7
36 0 1 2 5 5 6 6 8 8
37 2 3
38 0 7

Források

  1. Carlson, Newbold, Thorne: Statistics for Business an Economics, Sixth Edition, 2007, 23-31. o.
  1. Carlson, Newbold, Thorne: Statistics for Business an Economics, Sixth Edition, 2007, 30. o.