„George Gamow” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
adjusztálás |
||
6. sor:
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
| nemzetiség = [[oroszok|orosz]]
| állampolgárság = {{Zászló|Oroszország}} [[Oroszország|orosz]]<br>{{Zászló|Szovjetunió}} [[Szovjetunió|szovjet]]<br> {{Zászló|USA}} [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]]
| születés dátuma = [[1904]]. [[március 4.]]
| születés helye = [[Odessza
| halál dátuma = [[1968]]. [[augusztus 19.]] {{életkor-holt|1904|3|4|1968|8|19}}
| halál helye = [[Boulder]], [[Colorado]]
16. sor:
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény = [[Novorosszija Egyetem]] (Odessza)</br>[[Leningrádi Állami Egyetem]]
| más intézmény = [[Georg-August-Universität Göttingen|Göttingeni e[[gyetem]]
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
26. sor:
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1 = [[Koppenhágai Egyetem]]
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 = [[George Washington Egyetem]]
| felsőoktatási beosztás2 =
| felsőoktatási munkahely3 = [[Berkeley Egyetem]]
| felsőoktatási beosztás3 =
| felsőoktatási munkahely4 = [[Colorado Egyetem]]
| felsőoktatási beosztás4 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
38 ⟶ 42 sor:
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
| hatással volt =
| hatással voltak rá =
| honlap =
}}
'''George Gamow''' (''George Anthony Gamow'', eredetileg ''Georgij Antonovics Gamov'', [[Odessza]], [[1904]]. [[március 4.]] – [[Boulder]], [[Colorado]], [[1968]]. [[augusztus 19.]]), eredeti nevén '''Georgij Antonovics Gamov (Георгий Антонович Гамов)''', orosz születésű amerikai fizikus
== Élete ==
Gamow az [[Orosz Birodalom]]ban, Odesszában született (ma [[Ukrajna]] része). 1922-23-ban az itteni Novorosszijai Egyetemen tanult, majd 1923-29 között a Leningrádi Állami Egyetemen. Egy ideig [[Alekszandr Alekszandrovics Fridman|Alekszandr Fridman]] tanítványa volt.
Egy darabig együttműködött a szovjet hatóságokkal (1931–1933 között a Leningrádi Műszaki Főiskolán tanított), de a növekvő elnyomás hatására elhagyta az országot. Két első szökési kísérlete (a [[Fekete-tenger]]en át [[Törökország]]ba, illetve [[Murmanszk]]on át [[Norvégia|Norvégiába]]) a kedvezőtlen időjárás miatt meghiúsult. 1933-ban sikerült útlevelet szereznie feleségének és magának egy [[brüsszel]]i konferenciára, ahonnan nem tért haza. 1934-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba költözött, ahol 1940-ben kapott állampolgárságot.
1934-től a [[George Washington Egyetem]]en dolgozott
1954-ig Washingtonban maradt, 1956-ig a [[kalifornia]]i [[Berkeley Egyetem]]en dolgozott, majd a [[Boulder (város)|boulderi]] [[Colorado Egyetem]]en. 1956-ban az [[UNESCO]] a [[Kalinga-díj]]jal tüntette ki a tudománynépszerűsítő munkájáért.
59 ⟶ 63 sor:
== Munkássága ==
Első alapvető eredményét 1928-ban érte el, amikor kidolgozta az [[alagútjelenség]] elméletét, és ezzel meg tudta magarázni a természetes [[alfa-részecske|alfa-bomlást]].
Ő volt az első, aki (a washingtoni egyetemen töltött időszakában) a kozmológiai elgondolásokból megpróbálta kiszámolni, hogyan keletkezhettek az egyes elemek. Az [[ősrobbanás]] elméletét elfogadó első fizikusok egyikeként úgy gondolta, hogy az univerzum kezdetben sűrű és forró neutrongáz volt, de ilyen körülmények között a neutronok gyorsan elbomlanak egy protonra és egy neutronra — ezekből áll a hidrogén. Kellőképp sűrű és forró viszonyok között az ütköző protonok [[deutérium]] atommagokká olvadnak össze, és a további ütközések eredményeként alakulnak ki a hélium meglehetősen stabil atommagjai (az alfa-részecskék). Frissen végzett tanítványára, [[Ralph Alpher]]re bízta a konkrét számításokat, és megállapították, hogy a héliumnál nehezebb elemek ebben a folyamatban nem keletkezhetnek, mert mire ehhez elegendő hélium kialakul, a világegyetem túlságosan kitágul és lehűl, miáltal a magfúzió leáll. Ezt az alapvető [[kozmogónia]]i gondolatot Alpherrel közös cikkben tette közzé '''1948'''-ban. Sajátos humorával Alphert tette meg első szerzőnek és másodiknak beszúrta barátja, a szintén kozmológus [[Hans Albrecht Bethe]] nevét (akinek semmilyen szerepe nem volt a cikkben, sőt, egyes források szerint Gamow meg se kérdezte arról, adja-e a nevét a cikkhez), hogy a mindenek kezdetét tárgyaló [[Alpher-Bethe-Gamow elmélet]] a [[görög ábécé]] első három betűjére utaljon. (A nehezebb elemek kialakulását később [[Fred Hoyle]] számította ki.)
Ugyancsak 1948-ban rájött arra, hogy a magfúzió feltételeként az ősrobbanásnak nagyon forrónak kellett lennie, de nem lehetett túl forró, mert akkor a nagy energiájú fotonok frissiben szétszakították volna az éppen csak létrejött alfa-részecskéket. Ezt az ötletét is megosztotta [[Ralph Alpher]]rel, aki [[Robert Hermann]]nal közösen (Gamow eredeti elképzelésének szinte minden részletét helyesbítve, illetve felülírva) kiszámította először, hogy a héliumot létrehozó magfúzióhoz egymilliárd fok feletti hőmérsékletre volt szükség, majd ezután, hogy a ősrobbanásból [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]]nak kellett visszamaradnia, és ennek hőmérséklete 10 K-nél kisebb kell legyen, körülbelül 5 K. Gamow eleinte el sem hitte, hogy ennek a jóslatnak bármiféle gyakorlati következménye lenne, illetve az bármiképp ellenőrizhető lenne. Néhány év alatt azonban megbarátkozott a gondolattal, és több cikkében is foglalkozott vele. A háttérsugárzás leírását bevette tudománynépszerűsítő könyveibe (''The creation of the Universe'', 1952) is, aminek hatására a közvéleményben az az elképzelés alakult ki, hogy a háttérsugárzást Gamow jósolta meg.
A csillagokban lezajló fúziós reakciókra alapozva kidolgozta a csillagok fejlődésének új modelljét. Részt vett az [[ősrobbanás]] elméletének kidolgozásában.
== Könyvei ==
Közel harminc tudományos ismeretterjesztő könyvet írt; némelyiket maga is illusztrálta.<ref>[https://www.scribd.com/document/219052041/George-Gamow-a-Fizika-Tortenete-1965 George Gamow: A fizika története]</ref> Néhány könyve:
* ''The creation of the Universe'', 1952, Dover Science Books,▼
* ''
* ''The Origin of Chemical Elements'' (1948, [[Ralph Alpher]]rel közösen);
* ''Physics – Foundations and Frontiers'' (1960, [[John M. Cleveland]]del, magyarul ''Fizika'', Gondolat Kiadó, Budapest, 1977, 600 old., ISBN 9632801490);
* ''Biography of physics'' (1961, magyarul ''A fizika története'', Gondolat Kiadó, Budapest, 1965);
* ''Gravity'' (1962);
* ''A Planet Called the Earth'' (1963);
* ''A Star Called the Sun'' (1964);
* ''Mr. Tompkins in Paperback'' (1965, Cambridge University Press, magyarul ''Tompkins úr kalandjai a fizikával'', 1976);
* ''Thirty Years That Shook Physics: The Story of Quantum Theory'', 1966, Dover Publications
74 ⟶ 90 sor:
{{fordítás|en|George Gamow|oldid=42156438|n=a|4=angol}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[John Gribbin]]: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
* {{MNL|8|462}}
== További információk ==
{{commonskat|George Gamow}}
* [http://www.colorado.edu/physics/Web/Gamow/life.html Colorado Egyetem]
|