„Nagykér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: 1996 |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: 1597 |
||
41. sor:
Már a [[11. század]]ban állt [[Szent Kelemen]] tiszteletére szentelt temploma, mely a tatárjárás idején pusztulhatott el. A települést [[1113]]-ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király oklevelében ''Keer'' néven említik először. [[1156]]-ban ''Ker'', [[1222]]-ben ''Ker'', [[1269]]-ben ''Keer'' alakban említik az oklevelek. Neve a magyar ''Kér'' törzsnévből származik, amelynek szállásterülete lehetett. Első birtokosa a zobori bencés apátság volt. A települést és templomát a [[tatárjárás]] elpusztította, de [[1332]]-ben már állt az új templom. [[1349]]-től a falu az [[esztergom]]i érsekség birtoka,<ref>Knauz: Mon. Strig. III; Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra II, 93.</ref> mely egy részét [[egyházi nemes]]eknek adta.
Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc045_no028/?document=1&pg=36&bbox=-1645%2C-3279%2C3829%2C7 UC 45:28, pag. 16b]</ref> A [[17. század]] elejétől gyors fejlődésen ment keresztül, kiváltságokat és vásártartási jogot kapott. 1632 januárjában a török a környékével együtt feldúlta.<ref>[[Hanuy Ferenc]] 1911: Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország prímása összegyüjtött levelei II. Budapest, 233-234 No. 703.</ref> [[1663]] és [[1685]] között török uralom alatt állt. Lakói közül sokan elmenekültek, mások elestek. A török kiűzése után megkezdődött újratelepítése, azonban korábbi kiváltságait már nem kapta vissza. [[1690]]-ben, 5 évvel a török kiűzése után 320-an lakták.
[[1720]]-ban 25 adózó háztartása volt. 1784-ben a Konszky család szerzett egyházi nemesi adományt a faluban.<ref>[[Verebélyi szék|SAP]], 52. doboz, No. 8. Vö. Kempelen: Konszky.</ref> [[1787]]-ben 174 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1816-ból ismert a Nagykér melletti Nyitra szakasz folyószabályozási térképe, melyen vizimalom is látható.<ref>http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start</ref> 1884-ben [[Simor János]] érsek 50 forintot adományozott a tűzoltóegyletnek.<ref>1886 Simor Album. Esztergom, 240.</ref> [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] halála után emlékére a faluban 130 nyárfát ültettek.<ref>1899 Erzsébet királyné emlékfái. Budapest, 155.</ref>
| |||