|
A ''v-Src'' első nukleotidszekvenciáját [[1980]]-ban határozta meg ''AP Czernilofsky'' et al. [[szekvenálás|szekvenálással]].<ref>(A.P. Czernilofsky et al., 1980, Nature Vol 287, pp 198-203).</ref>
Az első nonvirálisnem vírus eredetű, humánemberi celluláris ''onkogént'' egy emberi [[hólyagtumorhólyagdaganat]] sejtvonal [[DNS]]-ében azonosították. A hólyagtumor sejtvonal onkogénjének [[Klónozás|klónozását]] [[1982]]-ben hajtották végre ''Weinberg'', ''Mariano Barbacid'' és ''Michael Wigler'' munkacsoportjai a hólyagdaganat sejtvonal onkogénjének [[Klónozás|klónozását]]. A munka fő nehézségét az okozta, hogy az akkor még ismeretlen onkogént több milliárd bázispárnyi DNS-ben kellett megtalálni. Ehhez a keresett gén két tulajdonságát használták fel:, egy biológiait (transzformáló-képesség) és egy [[Genetika|genetikait]] (közelében lennie kell specifikus humán Alu-szekvenciáknak). A [[hólyagtumorhólyagdaganat]] [[DNS]]-sel egy a sejtbiológiai kutatásokban gyakran használt sejtvonalat, az ''NIH3T3 egér fibroblasztokat'' [[transzfektál |transzfektáltak]]. IlyenkorA aDNS DNSekkor darabolódva jut be a sejtekbesejtbe és véletlenszerűen néhány helyen integrálódik be. A működő onkogént felvevő sejteksejt transzformálódnaktranszformálódik, utódaik fókuszokat alkotnak.<ref>http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Szeberenyi_Molekularis_sejtbiologia/ch55.html</ref>
A transzformált sejtek DNS-e valószínűlegfeltételezhetően onkogént nem tartalmazó humánemberi DNS-régiókat is tartalmaz;, azért, hogy ezektől megszabaduljanak, egy második transzfekciót is végrehajtottak. A transzformált fókuszok DNS-ében ilyenkor nagy valószínűséggel már csak egy humánemberi DNS-darab van:, ez tartalmazza aaz humánemberi onkogént és – szerencsés esetben – Alu-szekvenciát is. Ha a második transzformáns DNS-éből genomtárat hoznak létre és abban olyan rekombináns [[Fág|fágot]] találnak, amely humán Alu-próbával [[Hibridizáció|hibridizál]], az nagy valószínűséggel az emberi onkogént is tartalmazza.
A stratégiahipotézis sikeres volt:beigazolódott, a gén szekvenciájánakbázis-sorrendjének meghatározásakor kiderült, hogy egy ''ras-génrőlgént'' (rasH) van szótaláltak, melyamely a proto-onkogén párjától egyetlen bázispárban különbözik. KésőbbTisztázták tisztáztákkésőbb, hogy a [[pontmutáció]] következményeképpenkövetkezménye a ''celluláris onkogéntermék'', a Ras-fehérje elveszti ''GTPáz''-aktivitását, képtelen önmagát inaktiválni:leállítani, konstitutívan aktív állapotba kerülve daganatos sejtproliferációtsejtosztódást indukál. A transzformálódó sejtek tartalmaznak ''v-ras gén''-homológot. [[1982]]-ben ''Weinburg'' emberi, ''húgyhólyag'' karcinómasejtekből származó DNS-sel transzformált egér fibroblasztokattartalmaznak. Ez az első bemutatása annak, hogy egy ''onkogén'' képes emberi [[Rák|rákot]] okozni. Több, mint 50 onkogént és proto-onkogént azonosítottak az onkogenetikus vírusok és a transzformációs gének alapján emberi és állati tumorokból.<ref>Molekuláris sejtbiológia Szeberényi József Publication date 2014 Szerzői jog © 2014 Dialóg Campus Kiadó</ref>
[[1982]]-ben ''Weinburg'' emberi, ''húgyhólyag'' daganatsejtekből származó DNS-sel transzformált egér fibroblasztokat. Ez az első bizonyítéka annak, hogy egy ''onkogén'' képes emberi [[Rák|rákot]] okozni. Több, mint 50 onkogént és proto-onkogént azonosítottak az onkogenetikus vírusok és a transzformációs gének alapján emberi és állati daganatokból.<ref>Molekuláris sejtbiológia Szeberényi József Publication date 2014 Szerzői jog © 2014 Dialóg Campus Kiadó</ref><ref>http://semmelweis.hu/oralbiologia/files/2012/12/12-Daganatok-Varga.pdf</ref>
''Hanafusa'' [[1983]]-ban tisztázza, hogy milyen mechanizmussal szerzik meg a retrovírusok a normáls sejti onkogéneket. ▼
▲''Hanafusa'' [[1983]]-ban tisztázza, hogy milyen mechanizmussal szerzik meg a retrovírusok a normáls sejti onkogéneket. <ref>Croll, C. M. (2008): Oncogenes and cancer. N. Engl. J. Med. 358, 502–511.</ref>
== Proto-onkogén ==
|
