„Tengelic (település)” változatai közötti eltérés

Tengelicen már a [[bronzkor|bronz]], és [[vaskor]]tól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különbözö korokból feltárt leletek, például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről. A Falufalu határában [[honfoglalás]] kori sírokat tártak fel. A [[Római Birodalom|római kor]]ban kereskedelmi út vezetett a falu mellett. Az [[1960-as évekbenévek]]ben vadászok kb. 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felső-Tengelictől északra).

A község történetében mérföldkő volt, amikor az [[1700-as évek]] elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri [[tőzsér (foglalkozás)|tőzsérek]] adományként kaptak [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]]tól, mintegy 1500015 000 hold területet. A legenda szerint, Gindly annyi földet kapott amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni, és kötéllel be tudja keríteni, bár a legenda egy másik változataváltozat körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, pl.: [[Csapó Dániel]], [[Bezerédj István]], I. [[Csapó Vilmos]] és II. Csapó Vilmos.

A [[20. század]] elején a falu mostani területén található 1381 hektárhektáros Zichy -birtokot felparcellázták. 32 településről sereglettek ide a zsellérek, családok. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola, az alapító gróf [[Zichy Edmund|Zichy Ödön]] (Zichy EdmundÖdön) halála után már nem volt elég az egyre növekedőszámúnövekvő számú gyerekeknek. Eleinte medinai, aztán szedresi, azután kölesdi irányítás alatt volt a falu, majd 1907-ben saját közigazgatása létesült, a falu saját irányítás alá került.

A falu legelső bírója Csapó Dániel volt. Ebben az évben lett a falu neve Gindly család község (a település hivatalos neve 1907-ig Kistengelic). 1912-ben egy magtárból megépülmegépült a katolikus templom, illetve akkor avatták fel. 1928-ban emelet épülépült az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépülmegépült a református templom., 1941-ben megépültpedig az óvoda. A [[második világháború]] alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a német lakosságotnémeteket. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult TSZtsz vette tulajdonába a birtokot és a kastélyt„kastélyt”. 1946-47-ben villamosították a falut. 1949-ben megalakult a TSZ.

A község híres a [[Hunyadi családdal-család]]dal való kapcsolatáról. Az [[1456]]-os [[nándorfehérvári diadal]] után a falu közössége egy emlékszobrot állíttatott [[Hunyadi János]] tiszteletére, ami egészen a török hódoltság közepéig fent is maradt. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] igen kedvelte a települést, a legenda szerint többször meglátogatta a falu népét és igazságot osztott. Tengelicen mai napig élnek a Hunyadi családHunyadiak oldalági leszármazottai, melyekakik közül a csodaszép Hunyadi Editről és Katáról a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] korabeli letelepítések során még legenda is született.

* régi iskola épületiskolaépület