„Kossuth-nóta” változatai közötti eltérés

Feldolgozás és forrása. Ide nagyon jó a kép.
(Gyűjtési adatok és forrásuk)
(Feldolgozás és forrása. Ide nagyon jó a kép.)
[[Fájl:Kossuth Lajos kalapban 1848-ban.JPG|jobbra|300px|Kossuth Lajos kalapban 1848-ban]]
A '''''Kossuth-nóta''''' az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] legnépszerűbb toborzó dala volt. Több száz szövegváltozata és több dallama ismert.<ref>Néhány a szövegváltozatok közül: Király Katalin: www.mozaik.info.hu/Homepage/pdf/opus/Mozaik-Opus_2012_02.pdf A Kossuth-nóta üzenete: „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” (Mozaik)</ref>
 
Utolsó sora mára nemzeti szimbólummá vált. Sokáig a [[Kossuth Rádió]] szünetjele volt.<ref>[http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/szunetjelek/18.mp3 A Kossuth Rádió szünetjele] (radiotvmuzeum.hu)</ref>
 
== Története ==
A nóta keletkezéséhez számos legenda fűződik, pontos dátumát azonban nem ismerjük. A legvalószínűbb 1848 szeptembere, amikor [[Kossuth Lajos]] alföldi toborzókörútján járt. Egyes vélemények szerint a dallam [[Balkányi Szabó Lajos]] nótaszerző szerzeménye, mások szerint [[Egressy Béni|Egressy Bénié]], és Balkányi Szabó Lajos csak a szövegíró,<ref>{{CitLib|tit=Nótakedvelőknek|aut=Leszler József|red=Zeneműkiadó|loc=Budapest|ann=1986|isbn=963 330 599 3|pag=106–107}}</ref> Hulényi Ferencé, ismét mások a [[Rákóczi-szabadságharc]] idejéből eredeztetik,<ref>[http://mek.oszk.hu/01800/01844/01844.pdf Kossuth Lajos azt üzente...] (Lilium Aurum kiadó, Dunaszerdahely–Dunajská Streda, 2002. Szerk.: Liszka József. ISBN 80-8062-135-7)</ref> sőt olyan vélemény is van, hogy egy [[Napóleon]]-korabeli toborzódal átköltése.<ref>Ősz Gábor: [http://www.dip.hu/index.php?action=cikk&id=4993 A Kossuth nóta története] (Debreceni InfoPortál).</ref>
 
A Kossuth-nótát több más forradalmi dallal (pl. a [[II. Rákóczi Ferenc#Rákóczi-induló|Rákóczi-]] és a [[Klapka-induló]]val) együtt a szabadságharc leverése után betiltották, titokban, vagy semmitmondó szövegekre azonban továbbra is énekelték.
 
1867-től kezdve a baloldali pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el.
 
== Szövege, kottája és dallama ==
{{Dal infobox
| kép = Kossuth Lajos kalapban 1848-ban.JPG
| képaláírás = Kossuth Lajos kalapban 1848-ban
| műfaj = [[magyar népdal]]
| stílus = régi
| típus = 2529
}}
A '''''Kossuth-nóta''''' az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] legnépszerűbb toborzó dala volt. Több száz szövegváltozata és több dallama ismert.<ref>Néhány a szövegváltozatok közül: Király Katalin: www.mozaik.info.hu/Homepage/pdf/opus/Mozaik-Opus_2012_02.pdf A Kossuth-nóta üzenete: „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” (Mozaik)</ref>
 
Utolsó sora mára nemzeti szimbólummá vált. Sokáig a [[Kossuth Rádió]] szünetjele volt.<ref>[http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/szunetjelek/18.mp3 A Kossuth Rádió szünetjele] (radiotvmuzeum.hu)</ref>
 
Feldolgozás:
{| border="1"
! Szerző !! Mire !! Mű <!--!! Előadás-->
|-
| [[Szabolcsi Bence]] || ének, zongora || Pianoforte IV. 32. dal <!--|| align="center" | {{CitWeb|url=|tit=|aut=|ass=|form=videó|work=YouTube|date=|accd=2016-12-30}}-->
|}
 
== Története ==
A nóta keletkezéséhez számos legenda fűződik, pontos dátumát azonban nem ismerjük. A legvalószínűbb 1848 szeptembere, amikor [[Kossuth Lajos]] alföldi toborzókörútján járt. Egyes vélemények szerint a dallam [[Balkányi Szabó Lajos]] nótaszerző szerzeménye, mások szerint [[Egressy Béni|Egressy Bénié]], és Balkányi Szabó Lajos csak a szövegíró,<ref>{{CitLib|tit=Nótakedvelőknek|aut=Leszler József|red=Zeneműkiadó|loc=Budapest|ann=1986|isbn=963 330 599 3|pag=106–107}}</ref> Hulényi Ferencé, ismét mások a [[Rákóczi-szabadságharc]] idejéből eredeztetik,<ref>[http://mek.oszk.hu/01800/01844/01844.pdf Kossuth Lajos azt üzente...] (Lilium Aurum kiadó, Dunaszerdahely–Dunajská Streda, 2002. Szerk.: Liszka József. ISBN 80-8062-135-7)</ref> sőt olyan vélemény is van, hogy egy [[Napóleon]]-korabeli toborzódal átköltése.<ref>Ősz Gábor: [http://www.dip.hu/index.php?action=cikk&id=4993 A Kossuth nóta története] (Debreceni InfoPortál).</ref>
 
A Kossuth-nótát több más forradalmi dallal (pl. a [[II. Rákóczi Ferenc#Rákóczi-induló|Rákóczi-]] és a [[Klapka-induló]]val) együtt a szabadságharc leverése után betiltották, titokban, vagy semmitmondó szövegekre azonban továbbra is énekelték.
 
1867-től kezdve a baloldali pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el.
 
== Szövege, kottája és dallama ==
<score vorbis="1">
{
* {{CitLib|tit=Iskolai énekgyüjtemény II.|subtit=11–14 éves tanulóknak|ass=Szerkesztette: [[Kodály Zoltán]]|red=Országos Közoktatási Tanács|loc=Budapest|ann=1944|pag=210|misc=565. kotta}}
* {{CitLib|tit=Együtt menetelünk|subtit=1848, 1919 és 1945 dalaiból|ass=Összeállította Aczél Zsuzsa|red=Zeneműkiadó|loc=Budpest}}
* {{CitLib|tit=Pianoforte IV.|ass=Összeállította Király Katalin|red=Mozaik Kiadó|loc=Szeged|ann=2012|ismn=979 0 9005277 4 5|misc=32. darab}}
 
== Felvételek ==
22 037

szerkesztés