„Fehér Géza (régész)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fehér Géza lepedéket - Sofia 2016
aNincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
| aláírás =
}}
[[Fájl:Géza Fehér memorial plate opening Sofia 26 11 2016 NHM.jpg|bélyegkép|Fehér Géza lepedéketemléktáblájának -leleplezése Sofia,2016. Bulgarianovember 26-án 26. 11. 2016.Szófiában]]
'''Fehér Géza''' ([[Kunszentmiklós]], [[1890]]. [[augusztus 4.]] – [[Budapest]], [[1955]]. [[április 10.]]) [[Magyarok|magyar]] [[régész]].
 
== Élete ==
 
A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1913-ban. 1924-ben a debreceni egyetemen nyert magántanári képesítést. 1913-141913–14-ben [[Sepsiszentgyörgy]]ön, 1915-161915–16-ban [[Szabadka|Szabadkán]] volt tanár, majd katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban a [[konstantinápoly]]i [[Magyar Tudományos Intézet]]ben dolgozott. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, azután a [[Fővárosi Könyvtár]] keleti gyűjteményének alkalmazottja lett.
 
== Munkássága ==
 
Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar-bolgár-törökmagyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től [[bulgária]]i kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt ([[Madara]], [[Aboba-Pliszka]], [[Mumdzsilár]]). 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A [[Bolgár Tudományos Akadémia]] tagjává választotta. A [[második világháború]] végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a [[TopTopkapı Kapipalota|Topkapı SzerájPalota MúzeumMúzeumban]]ban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban dolgozott. Négy éven át vezette a [[zalavár]]i ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
 
== Főbb művei ==