Főmenü megnyitása

Módosítások

oldal
A '''planetáris köd''' [[gáz]]ból és [[Plazma|plazmából]] álló világító burok, amely bizonyos típusú [[csillag]]ok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből. Elnevezésük onnan ered, hogy a kisebb [[Távcső|távcsövekben]] az [[Bolygó|óriásbolygókhoz]] ([[Jupiter (bolygó)|Jupiter]], [[Szaturnusz]], [[Uránusz]]) hasonlónak látszanak, de valójában semmi közük a bolygókhoz; csillagokból kilökődött anyagból alakulnak ki.
 
A [[Világegyetem]] többi [[Égitest|objektumához]] képest nagyon rövid életűnek számítanak; alig néhány tízezer évig léteznek, a [[Tejútrendszer]]ben jelenleg kb. 3500 darab ismert<ref>Szabados László: Planetáris ködök. 225-245. Meteor csillagászati évkönyv 2017. Benkő József, Mizser Attila szerkesztésében, Budapest, MCSE, 2016.</ref>, közülük alig 50 gömbszimmetrikus alakú. A planetáris ködök nagy jelentőségűek a [[csillagászat]] számára, mivel a kialakulásuk, életük és haláluk során lejátszódó folyamatok vizsgálata segíti a Világegyetem fejlődésének megértését.
 
== Megfigyelésük története ==