„Dubrovnik” változatai közötti eltérés

A terület északnyugati részén a [[Pelješac-félsziget]] parti sávja, [[Ston]] partszűkülete, és az igen keskeny, a [[Dubrovačka-folyó]] öbléig nyúló dubrovniki partszakasz található. A várostól keletre a [[Župa Dubrovačka]] partrész helyezkedik el egy öböllel. Majd [[Cavtat]] városkától délkeletre a valamivel szélesebb [[Konavle]]-i parti sáv található. Egészen délkeleten látható a horvát tengerpart legdélebbi pontjaként a Pevlaka-félsziget, a Boka-öblöt körülölelő Ostro hegyvonulattal.

 

 

A Neretva-torkolat és kifejezetten [[Korčula (sziget)|Korčula szigete]] – amely részek jelenleg is a tartományhoz tartoznak – a mintegy 1375 km²-es területükkel a hajdanvolt [[Raguzai Köztársaság]], a [[Földközi-tenger]] e kicsi, de jelentős kalmár-köztársaságának ahhoz a területéhez tartoztak, amelyen a Kelet kalmárútvonalai a nyugatiakkal találkoztak, s a Földközi-tenger térségének azon félreesőnek ítélt területének számított, amely pedig – főként a [[14. század|14]]–[[17. század]]ok során – igen nagy jelentőséggel bírt. Ezek a települések alkották a „Dubrovniki Városállam” magját, vagyis a „Raguzai Köztársaság”-ot.