„III. Harald norvég király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése AWB |
|||
90. sor:
== Az angliai invázió ==
Miután kénytelen volt feladni Dániával kapcsolatos expanziós terveit, Harald figyelme Anglia felé fordult. Angliát (és Dániát) Nagy Knut fia, [[II. Hardeknut dán király|Hardeknut]] örökölte, aki 1042-ben gyermektelenül meghalt. Előtte még 1038-ban egyezséget kötött Jó Magnussal, hogy bármelyikük halála esetén a másik örökli birodalmát. Hardeknut halála után Dánia Magnusra szállt, Angliában viszont [[Hitvalló Eduárd angol király|Hitvalló Edward]] koronáztatta meg magát. Magnus felkészült egy Anglia elleni támadásra, de Svend Estridsson lázadása Dániában meghiúsította a szándékát. Jó Magnus meghalt ugyan 1047-ben, ám Harald, akárcsak Dánia esetében, Angliára is fenntartotta igényét. Hitvalló Edward 1066 januárjában meghalt és Anglia trónját tanácsadójának (az ország tényleges kormányzójának) fia, [[II. Harold angol király|Harald Godwinsson]] foglalta el, amit a többi trónkövetelő ([[I. Vilmos angol király|Normandiai Vilmos]], Svend Estridsson és Harald) nem ismert el.
1058-ban Harald elküldte fiát, [[II. Magnus norvég király|Magnust]] egy kisebb flottával, hogy segítse [[Gruffydd ap Llywelyn]] harcát az angol király ellen és puhatolja ki az ottani helyzetet. Rá kellett döbennie, hogy erői elégtelenek egy Dánia és Anglia elleni egyidejű háborúhoz. Edward halála után Harald [[Tostig
Az invázió előkészületei 1066 márciusában vagy áprilisában kezdődtek és augusztusra készen álltak az indulásra. Harald magával vitte Elisivet, a lányait és kisebbik fiát, [[III. Olaf norvég király|Olafot]] és nagyobbik fiára, [[II. Magnus norvég király|Magnusra]] bízta Norvégiát. Harald hajóhada a [[Sognefjorden|Sognefjordból]] indult és [[Shetland-szigetek|Shetland]] és [[Orkney-szigetek|Orkney]] érintésével (amelyek akkor norvég vazallusok voltak) kikötött a skóciai [[Dunfermline]]-ben ahol a Tostiggal szövetséges [[III. Malcolm skót király|III. Malcolm]] skót király néhány ezer fegyverest bocsátott a rendelkezésére. Harald hadereje 10-15 000 emberből és 240-300 hosszúhajóból állt, amihez Tostig mindössze 12 hajóval csatlakozott. [[Worcesteri János]] szerint Tostig a nyár elején hagyta el száműztésének színhelyét, [[Flandria|Flandriát]] és az angol partokat fosztogatta, majd északra hajózott, hogy találkozzon a norvégokkal. Harold Godwinson összegyűjtött erőivel délen maradt hogy elháríthassa Normandiai Vilmos szintén várható partraszállását.
|