|
|aláírás=
}}
[[Sir]] '''Walter Raleigh''' (vagy '''Walter Ralegh''';) (ejtsd: ''voultevoltör releireléj)'';<ref>Vezetéknevét sokféleképpen betűzték, úgy mint ''Rawley'', ''Ralegh'', vagy ''Rawleigh''; ezek közül ma a "Raleigh" szerepel legtöbbször, annak ellenére, hogy mai ismereteink szerint ő maga csak egyszer használta így. Ő leginkább a "Ralegh" betűsort kedvelte. A név eredeti ejtése ''rouli'' volt, mai kiejtése ''reli'' vagy ''relei''.</ref> [[1552]] táján – [[1618]]. [[október 29.]]) [[angol irodalom|angol]] [[író]], [[költő]], udvaronc és felfedező volt.
Az angliai [[Devon (megye)|Devonban]] [[protestáns]] családban született, ám nagyon kevés dolgot tudhatunk biztosan életének korai szakaszáról. Valószínűsíthető, hogy valamennyi időt [[Írország]]ban töltött, a Clonmellon megyében lévő Killuagh kastélyban, hogy részt vegyen egy lázadás leverésében, és földbirtokos váljon belőle.
Az Amerikát célzó korai gyarmatosításban is aktív szerepet szánt neki a királynő. 1579-ben felfedezőúton járt [[Észak-Amerika]] partjainál. 1583-ban részt vett féltestvére, Sir [[Humphrey Gilbert]] gyarmatalapító útján, és miután a visszaúton bátyja hajóstól eltűnt, ő vette át az [[Új-Fundland]]on alapított gyarmat vezetését. [[1584]]-ben megalapította Észak-Amerika partjain [[Virginia]] gyarmatot. Gyorsan elnyerte [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] csodálatát, aki [[1585]]-ben lovaggá ütötte. 1588-tól több expedíciót vezetett az amerikai spanyol gyarmatok ellen. Raleigh [[1591]]-ben titokban feleségül vette a királynő egyik társalkodónőjét, amiért később mindketten a [[Londoni Tower]] börtönébe kerültek.
Miután szabadon engedték, tudomására jutott, hogy létezik valahol [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] egy bizonyos "Arany„Arany város"város”. Nyomban útnak indult, hogy megkeresse. Túlkapásoktól sem mentes élményekről számol be később egy könyvben, ami hozzájárult [[Eldorádó]] legendájához. [[1603]]-ban, [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet királynő]] halála után [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] újra a Tower börtönébe záratta árulás vádjával (felesége hat éven át önként megosztotta vele a fogságot). [[1616]]-ban azonban újra kiengedték. Szabadulása után I. Jakabot rávette, hogy indíttasson egy második expedíciót [[Eldorádó]] felkutatására. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy [[1617]]-ben a mai [[Guyana]] területére vezetett expedíciót és Keynissel együtt Guyana partjainál és az [[Orinoco]] torkolatvidékénél járt.<ref>Szabó Lőrinc azt írta "Könyvek és emberek az életemben" című kötetében, hogy Raleigh "hozta át Európába a krumplit, s közben Cadiznál kirabolta a spanyol aranyhajókat." Sajnos nem derül ki, melyik időszakra értette a spanyol aranyhajók kirablását.</ref> Sikertelen küldetését egy spanyol előörs kirabolásával próbálta enyhíteni San Thomé környékén, amiért angliai hazatérése után letartóztatták és egy [[koncepciós per]]t követően lenyakazták a Westminster téren (főleg azért, hogy a spanyolokat lenyugtassák).<ref>A „Földrajzi személyek lexikona” rá vonatkozó szócikke szerint viszont azért végezték ki, mert emberei felgyújtottak egy várost és ezzel csak a már korábban meghozott halálos ítéletet hajtották végre.</ref>
==Irodalmi munkássága==
|
