„Petri Gábor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
Középiskolai tanulmányait a [[Budapesti Evangélikus Gimnázium|budapesti fasori evangélikus gimnáziumban]] fejezte be. 1931–1932-ben a [[graz]]i Károly–Ferenc Egyetemen, majd 1932-től a [[pécs]]i [[Pécsi Tudományegyetem|Erzsébet Tudományegyetemen]] folytatott orvosi tanulmányokat, oklevelét a pécsi orvosi karon szerezte meg 1937-ben. 1937-től 1939-ig a fővárosi [[Szent István Kórház]]ban dolgozott díjtalan gyakornokként, 1939-től pedig a [[Pesti Izraelita Hitközség]] [[Zsidókórház|Szabolcs utcai közkórházának]] sebészeti osztályán tevékenykedett segédorvosként. Időközben 1942-ben sebészi, 1945-ben pedig műtősebészi szakképesítést szerzett.
1945-ben hívták meg a [[Szegedi Tudományegyetem]] sebészeti klinikájára díjtalan gyakornoknak. A következő évtől már díjtalan tanársegédként, 1947 után adjunktusként folytatta az oktató- és klinikai munkát. 1951-ben a sebészeti kórtan tárgyköréből egyetemi magántanárrá habilitált, egyúttal tanszékvezető egyetemi docensi címmel kinevezték az önállósult [[Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem|Szegedi Orvostudományi Egyetem]] sebészeti anatómiai és műtéttani intézetének (mai neve Sebészeti Műtéttani Intézet) vezetőjévé. 1953 és 1958 között egyetemi tanári címmel irányította az intézeti munkát, 1957–1958-ban pedig fél éven át ideiglenes megbízással a [[Pécsi Orvostudományi Egyetem]] sebészeti klinikáját is vezette. 1958-tól
Szakmai életútjával párhuzamosan szerepet vállalt a közéletben, az egészségügy-politika alakításában és az orvosképzés fejlesztésében is. 1963-tól [[országgyűlési képviselő]], 1969-től 1985-ben bekövetkezett haláláig tagja volt a [[a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának]], valamint részt vett az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi munkájában is.
32. sor:
Orvosi tevékenységének fő irányait a [[sebészet]]i [[kórélettan]] és [[anatómia]], a [[hasüreg]]i és [[mellkas]]sebészet terén kifejtett munkássága adta. A sebészeti élettan területén behatóan foglalkozott a [[műtét]]i előkészítés több kérdésével, a [[vérzéses sokk|vérzéses műtéti sokkal]], a szervezet kihűlésével ([[hipotermia]]), az operáción átesett betegek [[endokrin rendszer]]ének [[anyagcsere|anyagcseréjével]], víz- és elektrolit-háztartásával ([[diurézis]]), és az ezekben fellépő rendellenességek kezelésével. Több eljárást dolgozott ki a hasüregi sebészet és gyógyszeres kezelés ([[gyomorfekély|gyomor-]] és [[nyombélfekély]], [[bélelzáródás]], [[gyomordaganat]]), a [[kardiológia]]i mellkasi műtétek, a sebészeti [[hematológia]] és [[endokrinológia]], továbbá a [[transzplantáció|szervátültetés]], illetve a transzplantációs [[immunológia]] kapcsán. Kandidátusi értekezését 1952-ben védte meg, 1972-ben pedig az orvostudomány doktora lett. Akadémiai székfoglalóit ''A paralitikus [[bélelzáródás|ileus]] [[szimpatikus idegrendszer]]i vonatkozásai'' (1977), illetve ''A sebészet biztonságáról'' (1983) címen tartotta meg.
Számottevő eredményeket ért el a vezetése alatt álló klinika szakmai–tudományos fejlesztésében. 1959-ben mellkassebészeti osztályt, 1970-ben pedig műveseállomást és [[nefrológia]]i részleget létesített az intézményben. A klinika befogadóképességét 178 ágyasra bővítette, s szervezőmunkájának köszönhetően nyílhatott meg 1970-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikája. 1962-ben [[Németh András (orvos)|Németh András]] és Petri vezetésével végezték el Magyarország első [[vese]]átültetését, de szintén az általa vezetett szegedi intézményé a hazai elsőség a [[nyelőcső]]pótlás, [[légcső]]-helyreállítás (tracheareszekció), [[közös fejverőér|fejverőér]]-operáció (carotisendarterektómia)
=== Társasági tagságai és elismerései ===
40. sor:
Sebészi tevékenysége elismeréseként és a szegedi I. számú sebészeti klinika élén végzett intézményfejlesztői munkájáért 1973-ban megkapta az [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] második fokozatát. 1967-ben Hőgyes Endre-emlékérmet, 1968-ban Balassa János-emlékérmet, 1970-ben Jancsó Miklós-emlékérmet, 1982-ben Pólya Jenő-emlékérmet, 1984-ben [[Kiváló Orvos]] kitüntetést kapott, továbbá kitüntették a Purkyně- és a Semmelweis-emlékéremmel is. Emellett birtokosa volt a Munka Érdemrendnek (1962), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje második fokozatának (1974), valamint a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjének (1984).
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanácsa 2016-ban határozatot hozott az egyetem új klinikai tömbjének Petri Gábor Klinikai Tömb néven való elnevezéséről.
=== Főbb művei ===
| |||