„Łaski-statútum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
kékít |
||
5. sor:
==Története==
A [[XV. század|XV. századtól]] [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] is szükség mutatkozott a tartományonként és városonként eltérő [[feudális]] jog összegyűjtésére, válogatására és rendszerbefoglalására, azaz az egységes országos jog megteremtésére, kodifikációjára. [[Magyarország|Magyarországon]] ennek a folyamatnak volt az eredménye [[I. Mátyás
A [[Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)|Jagellók korában]] a lengyel jog egyik kodifikációját [[Jan Łaski]] kancellár és prímás végezte, a statútum<ref>A középkori magyar jogban az országgyűlés és a király által közösen alkotott jogforrásokat törvénynek nevezték. Statútumnak az önkormányzatok (pl. városok) által alkotott jogot hívták. [[Csizmadia Andor]]-[[Kovács Kálmán (jogtörténész)|Kovács Kálmán]]-[[Asztalos László]]: Magyar állam- és jogtörténet. [[Budapest]], [[1981]]. 145. old.</ref><sup>,</sup> <ref>Hüppe szerint Lengyelországban a törvényeket [[1550]]-ig latin nyelven szerkesztették, ezért helytelenül nevezték el az 1550. előtti törvényeket statútumoknak. [[Siegfried Hüppe]]: [http://mek.niif.hu/10400/10403/pdf/lengyelalkotmany1.pdf A lengyel alkotmány története.] Budapest, [[1894]]. I. köt. 49. old.</ref> ezért az ő nevét viseli. Munkája során szinte valamennyi korábbi lengyel jogszabályt számba vett és megvizsgált. A jogkönyvet az [[1505]]. évi [[Radom|radomi]] szejm tárgyalta meg. Ez volt az egyetlen hivatalos lengyel feudális törvénygyűjtemény, ugyanis más kodifikációs munkákat később nem iktattak törvénybe. Utóbbiak a Tripartitumhoz hasonlóan [[Szokásjog|szokásjogi]] úton nyertek alkalmazást.
| |||