„Hugó itáliai király” változatai közötti eltérés

kékít
a (→‎Felemelkedése: egyértelműsítés - Verona)
(kékít)
== Magyarok és szaracénok ==
 
Hugó királyságát állandó rablóportyák fenyegették mind kelet, mind nyugat felől. A [[magyar kalandozások|kalandozó magyarok]] számos alkalommal rohanták le az [[Appennini-félsziget]]et uralkodása alatt. Az első esetre [[927]]-ben került sor, ekkor [[X. János pápa]] fivérének, Petrus [[praefectus urbi]]nak a hívására Itáliára törtek és feldúlták Toszkána területét. [[933]]-ban ismét lerohanták Itáliát, [[935]]-ben pedig [[burgundia]]i is [[aquitania]]i portyájukról hazatérőben Lombardiában, különösképpen [[Brescia]] környékén fosztogattak. [[937]]-ben ismét Franciaország felől érkezett a magyar csapás, és ezúttal [[Capua]] és [[Nápoly]] mélységéig dúlta végig Itáliát, ám Hugónak távozásuk előtt sikerült tőrbe csalnia a támadókat, így magyarok zsákmány nélkül tértek haza. [[940]]-ben ismét megjelentek, és csak Róma környékén elszenvedett vereségeik után vonultak haza. [[942]]-ben megint kalandozók bukkantak fel Hugó királyságában, ám az uralkodó jobbnak látta békét vásárolni tőlük, és tovább irányítani őket az [[Ibériai-félsziget]]re. Ezzel azt is elérte, hogy uralkodása végéig már nem kellett magyar támadásoktól tartania.
 
A szaracénok, azaz a [[muszlim]] [[arabok]] és [[berberek]] provanszál támaszpontjuk, [[Fraxinetum]] felől pusztították egyrészt a burgund, másrészt a lombard vidékeket, és az alpesi hágókat is ellenőrzésük alatt tartották. [[932]]-ben bevették [[Genf]]et, [[935]]-ben pedig nem sokkal [[Pavia]] előtt szenvedtek csak vereséget. Dúlásaik [[940]]/[[941]]-ben arra vitték Hugót, hogy [[I. Rómanosz bizánci császár|Rómanosz Lekapénosz]] bizánci császár segítségét kérve támadást indítson ellenük. Az expedíció sikeres volt: a bizánci flotta szétverte a kalózhajókat, Hugó pedig központi várukba, a Mór-hegyre szorította vissza a rablókat. Mivel azonban az [[ivrea]]i [[II. Berengár itáliai király|II. Berengár]] mesterkedéseitől tartott, Hugó nem fejezte be a hadjáratot, hanem békét kötött a szaracénokkal, sőt felbérelte őket az Itáliát és Provence-ot elválasztó hágók védelmére Berengár ellenében. A nagy csapás eredményeképpen mindazonáltal a fraxinetumi portyák intenzitása a [[950-es évek]]ig csökkent.