„I. Ióannész bizánci császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kékít |
||
42. sor:
[[Kép:Lebedev Svyatoslavs meeting with Emperor John.jpg|bélyegkép|200px|Szvjatoszláv és Ióannész császár találkozása. [[Klavgyij Lebegyev]] (1852–1916) festménye]]
Bizánc legégetőbb gondja a balkáni helyzet volt, ahol [[I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem]] vette át a hatalmat Bulgária felett – eredetileg még II. Niképhorosz meghívására. A veszélyes hatalmi koncentráció ellenében már Ióannész elődje is felvette a harcot azzal, hogy az eredeti ellenféllel, a bolgárokkal próbált szövetkezni. Törekvését azonban az idő rövidsége miatt nem koronázta siker, és [[970]]-ben Szvjatoszláv [[besenyők]]kel és [[magyarok]]kal szövetségben a [[Bizánci Birodalom]] ellen indult (ezt szokás az utolsó [[
Ióannész [[971]] áprilisában indított ellencsapást, mely során villámgyorsan bevette [[Preszlav]]ot, majd Drasztar (görögül Dorosztolon, mai bolgár nevén [[Szilisztra]]) várában ostromgyűrűbe fogta Szvjatoszlávot. A fejedelem kitartóan védekezett, ám Ióannész szárazföldi hadai és a [[Duna|Dunán]] felhajózó bizánci flotta a súlyos veszteségek árán sem adta fel az ostromot. Szvjatoszláv több kitörést követően júliusban adta meg magát, ígéretet téve a [[Balkán-félsziget|Balkán]] elhagyására és a [[krím]]i bizánci birtokok elkerülésére. A tárgyalások során személyesen is találkozott a két uralkodó. Ióannész engedékenynek bizonyult: a békekötést követően élelmet osztott a kiéhezett kijevi csapatoknak, és hajlandó volt megújítani az immár szövetségesévé előlépett állam kereskedelmi privilégiumait. Szvjatoszláv hazatérőben esett el a [[Dnyeper]] mellett egy besenyők ellen vívott csatában, fiai pedig polgárháborúba keveredve nem jelentettek veszélyt a császárságra.
| |||