„Távcső” változatai közötti eltérés

Már az [[ókor]]i [[Asszíria|Asszíriában]] is viszonylag jó lencséket állítottak elő,<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/380186.stm World's oldest telescope?]</ref> de csak feltételezés, hogy ezekből távcsöveket is építettek volna. Az optikai lencséket egyébként ismerték az [[arabok]] és a [[Perzsa Birodalom|perzsák]] is. [[Roger Bacon]] a [[13. század]]ban is írt arról, hogy optikai elemek felhasználásával a távoli tárgyak közelebbinek láttathatók. [[Leonard Digges]] [[angolok|angol]] földmérő [[1540]] körül már készített olyan távcsövet,<ref>Gribbin, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig, Bp., Akkord, 2004.</ref> vagy, ha távollátó volt, alkalmasan megválasztott [[szemüveg]]gel, amit objektívnek, saját szemlencséjét pedig [[okulár]]nak használva érhetett el akáramellyel 2–3-szoros [[nagyítás (optika)|nagyítás]]t ért el. A [[halál]]aHalála után kiadott [[könyv]]ébenkönyvében, a ''Pantometriában'' valószínűleg [[Távcső#Katadioptrikus távcsövek|katadioptrikus távcsövet]] ír le, ennekmárpedig teljesen valószínűtlen, hogy azt kísérletezés nélkül, spekuláció útján történőkitalálhatta kitalálása nem valószínűvolna. [[Leonardo da Vinci]] ([[1452]]-[[1519]]) jegyzetei között is szerepel nagyon pontosan leírt távcső, melynekamelynek még [[okulárkihuzat]]a is volt (mellyelhogy a lencsék távolságát változtatva élesíthesse a kép élesíthetőképet). Ez olyan praktikus eszköz, melyetamelynek kifejlesztenikifejlesztése távcsőkészítésitávcsőkészítő tapasztalatok és használati tapasztalatokhasználat nélkül nemszintén túlnem valószínű.

Az első, biztosan létező távcsöveket [[Hollandia|Hollandiában]] készítették [[1608]] körül.; a távcső feltalálását [[Hans Lippershey]]-nek tulajdonítják(vagy a távcső felfedezését. Ugyan mások is maguknak követelték ezt a címet (''Lipperhey'') (vagytulajdonítják; Lippershey)''ő [[1608]]. [[október 2.|október 2-án]] kérte meg a szabadalmi védettséget. Két [[hét (naptár)|hét]] múlva ''Lipperhey'' konkurense, [[Jacob Adriaanszon]], majd kicsit később az [[összetett mikroszkóp]] feltalálója, [[Zacharias Janssen]]) is bejelentést tett, de ''Lipperhey'' ismertette meg a világgal az új eszközt, amelyet rövidesen gyártani kezdtek.<ref>

Amikor az új találmány híre elért hozzá, [[Galileo Galilei]] is megépítette a saját távcsövét, és elsőként használta azt csillagászati megfigyelésekhez: vele fedezte fel a [[Jupiter]] négy [[hold (égitesttípus)|holdját]], a [[Vénusz]] fázisváltozásait és a [[Hold]] hegyeit fedezte fel a segítségével. Galilei kezdetben ''perspicillum''nak, később ''telescopium''nak nevezte el az eszközt. Ezeket a korai – domború és homorú lencsékből álló, egyenes állású képet adó – műszereket ''holland'', vagy ''Galilei-féle'' távcsöveknek nevezik,; napjainkban is hasonló elven működik a hétköznapi életben használt távcsövek többsége.

[[Johannes Kepler]] elsőként írta le az optikai lencsék tulajdonságait és használatát az ''Astronomiae Pars Optica'' és ''Dioptrice'' című könyveiben. Kepler újfajta, két domború lencsét tartalmazó távcsövet (''Kepler-féle vagy csillagászati'') távcsövet épített, amely ugyan fordított állású képet adott ugyan, de csillagászati célokra alkalmasabb volt elődeinél.

Az első tükrös távcsövet (reflektort) [[1672]]-ben építette [[Isaac Newton]], miután a fénytörés jelenségénekjelenségét vizsgálata soránvizsgálva rámutatott arra, hogy a lencsék a prizmához hasonlóan színeire bontják a [[Szín|fehér fényt]] színeire bontják, azaz a [[csillag]]ok fehér pontok helyett színes foltok lesznek fehér pontok helyett. Ez az úgynevezett [[Optikaioptikai lencsék leképzési hibái#Kromatikus aberráció|kromatikus aberráció]] (színhiba) kiküszöbölhető, ha az objektív helyett homorú tükröt használunk. Jelenleg szinte minden komoly, nagy teljesítményű távcső reflektor. Ennek az a magyarázata, hogy a tükröket olcsóbb és egyszerűbb előállítani, továbbá 1&nbsp;méternél nagyobb átmérőjű lencséket gyakorlatilag lehetetlen a szükséges pontossággal előállítani, és torzulás-mentesentorzulásmentesen távcsőtubusba szerelni. Napjainkban több, 10&nbsp;méter körüli tükörátmérőjű csillagászati obszervatórium létezik, és megkezdődött a [[Giant Magellan Telescope]] építése, melynek átmérője 24,5&nbsp;méter lesz, a napjainkban tervezett legnagyobb távcső az [[Overwhelmingly Large Telescope]], ennek tükre 100&nbsp;méter átmérőjű lenne, ha megépülne.