„Változatlan alakú szófajok a román nyelvben” változatai közötti eltérés

A [[határozószó]]kat több szempontból lehet osztályozni.<ref>Avram Két1997, fontosabb252–256. kritérium :o.</ref>

* '''Eredetük szerint''' a határozószók lehetnek:

** határozószókként a [[latin nyelv|latinból]] örökölt vagy más nyelvekből átvett határozószók : ''cam'' ’körül-belül’, ''ieri'' ’tegnap’, ''mereu'' ’folyton’, ''tocmai'' ’éppen’;

** más szófajhoz tartozó szavakból [[szóképzés|képzett]] határozószók : ''român'' ’román’ → ''român'''ește''''' ’románul’, ''cruce'' ’kereszt’ → ''crucișcruc'''iș''''' ’keresztben’, ''a se târî'' ’kúszni’ → ''târâștâr'''âș''''' ’kúszva’;

** szófajváltás útján:

::–** határozószókként használt [[melléknév|melléknevek]]. Erre a melléknév egyes szám hímnemű alakját alkalmazzák. A módhatározószók többsége ilyen: ''Are un paltoncântec '''căldurosfrumos'''.'' ’Meleg’szép kabátjaének’ vanvs.’, de ''S-a îmbrăcatcânta '''căldurosfrumos'''.'' ’Melegen’szépen öltözött fel.’énekelt’;

::–** határozószókként használt [[főnév|főnevek]]. Ezek lehetnek [[névelő]] nélküliek : ''supărat '''foc''''' ’nagyon mérges’ (szószerint ’tűzmérges’), ''beat '''turtă''''' ’tökrészeg’, ''VinePleacă '''lunimiercuri'''''. ’Hétfőn’Szerdán jön.’;megy el’) vagy határozott névelősökartikulussal használtak: ''De obicei vine '''luneaVara'''.'' ’Hétfőnne szokottducem jönni.’ (minden hétfőn),la '''''Vara''' e foarte cald.mere'' ’Nyáron nagyona melegtengerpartra van.’megyünk’;

Általában a módhatározó szókatmódhatározószókat lehet fokozni, és egyes időhatározó szókatidőhatározószókat. A román nyelvtanbangrammatikákban a következőképpen mutatják be a fokozást:<ref>Cojocaru 2003, 177–179. o.</ref>

* a mód nagyobb mértéke: ''CâineleEl fugescrie '''mai''' repedebine '''decât''' oaia./ '''ca''' ’Amine'' kutya’Ő gyorsabbanjobban futír, mint a birka.’én’

* a mód azonos mértéke: ''CâineleEl fugescrie '''tot așa de''' / '''tot atât de''' / '''la fel de''' repedebine '''ca''' pisica.mine'' ’A kutya’Ő ugyanolyan gyorsanjól futír, mint a macska.’én’

* a mód kisebb mértéke: ''CâineleEl fugescrie '''mai puțin''' repedebine '''decât''' calul./ '''ca''' ’Amine'' kutya’Ő kevésbé gyorsanjól futír, mint a ló.’ (kevésbé használt)én’

* viszonylagos felsőfok:

** a mód legnagyobb mértéke: ''GhepardulEl fugescrie '''cel mai''' repedebine '''dintre''' toate animalele.toți'' ’A gepárd’Ő futír a leggyorsabbanlegjobban az összes állat közül.közül’

** a mód legkisebb mértéke: ''MelculEl mergescrie '''cel mai puțin''' repedebine '''dintre''' toate animalele.toți'' ’A’Ő csiga járír a legkevésbé gyorsanjól az összes állat közül.’ (kevésbé használt)közül’

* kizárólagos felsőfok: ''GhepardulEl fugescrie '''foarte''' / '''tare''' / '''extraordinar de''' repede.bine'' ’A gepárd’Ő nagyon / rendkívül gyorsanjól futír.’

:A határozószó közvetlenül is, és elöljárószó közvetítésével is kötődhet az őt alárendelő igéhez. Általában egyazon határozószónak különböző jelentése van elöljárószóval és anélkül: ''Locuiesc '''jos'''.'' ’Lent lakom.’lakom’ – ''Șade pe '''jos'''.'' ’A földön/padlón ül.’ül’; ''Scriu '''acasă'''.'' ’Haza írok. – ''Scriu de '''acasă'''.'' ’Hazulról írok.’írok’; ''Vine '''curând'''.'' ’Hamarosan jön.’ – ''A plecat de '''curând'''.'' ’Nemrég ment elel’.’ Olykor viszont elöljáróval is a határozószónak ugyanaz a jelentése, mint elöljáró nélkül. Ekkor a két szó ún. határozószó értékű szókapcsolatot alkot: ''abia/de-abia'' ’alig’, ''curând/în curând'' ’hamarosan’.

Az [[elöljáró]]szókelöljárók szószerkezetek és mondatok alkotására szolgálnak, bővítményeket[[bővítmény]]eket kötve az ezeket alárendelő szavakhoz.<ref>Avram 1997, 265–269. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref>

Formailag az elöljárók lehetnek:

* egyszerűek, azaz egy szóból állók: ''spre'' ’felé’, ''din'' ’-ból/-ből’;

* összetettek: ''de lângă'' ’melletti’, ’mellől’;

* elöljáró értékű szókapcsolatok, amelyek elöljárószó(k)ból és más szófajhoz tartozó szóból (szavakból) állnak: ''în loc de'' ’helyett’, ''împreună cu'' ’-val/-vel együtt’.

*[[főnév| főnevet]] főnévvel vagy [[névmás]]sal: ''satul dintre munți'' ’a hegyek közötti falu’, ''monstrul din el'' ’a benne lakozó szörny’;

*[[melléknév| melléknevet]] főnévvel vagy névmással: ''băiatul nebun '''după''' muzică'' ’a zenebolond fiú’, ''bărbatul îndrăgostit '''de''' ea'' ’a belé szerelmes férfi’;

* melléknevet [[Igeragozás és igehasználat a román nyelvben#Szupinum (modul supin)|szupinumban]] álló [[ige|igével]]: ''bun '''de''' mâncat'' ’evésre alkalmas’;

* igét főnévvel vagy névmással: ''Vorbesc '''cu''' Victor / el.'' ’Viktorral / Vele beszélek.’beszélek’;

* igét [[határozószó]]valhatározószóval: ''Biletul a fost valabil '''până''' astăzi.'' ’A jegy máig volt érvényes.’érvényes’;

* igét [[főnévi igenév]]vel: ''Insista '''pentru''' a mă convinge.'' ’Azért erősködött, hogy meggyőzzön (engem).’;

* igét szupinumban álló igével: ''A rămas '''de''' stabilit termenul.'' ’Hátramaradt a határidő rögzítéserögzítése’.’

*főnévből képzettjelzős [[jelző]]sszerkezetű szószerkezetősszetett szó: ''locuitorcasă '''de la''' muntepiatră'' ’hegyi lakos’’kőház’.

*A legtöbb a [[tárgyeset]]et vonzzakívánja meg. Példák:

:''Mergea '''către''' oraș.'' ’A város felé ment.’ment’;

:''Poți veni '''cu''' oricine.'' ’Akárkivel jöhetsz.’jöhetsz’;

:''bijuterie '''de''' argint'' ’ezüstékszer’;

:''fată '''de la''' oraș'' ’városi lány’;

:''Vorbește '''despre''' tine.'' ’Rólad beszél.’beszél’;

:''băiatul '''din''' casa vecină'' ’a szomszéd házból való fiú’;

:''ușa '''dinspre''' stradă'' ’az utca felőli ajtó’;

:''Merg '''după''' pâine.'' ’Kenyérért megyek.’megyek’;

:''Rămâi '''în''' cameră!'' ’Maradj a szobában!’;

:''Vino '''la''' mine!'' ’Gyere hozzám!’;

:''Du-te '''lângă''' copac!'' ’Menj a fa mellé!’;

:''A fost fidel '''până la''' moarte.'' ’Haláláig hű volt.’volt’;

:'''''până la''''' oraș ’a városig’;

:''O iubește '''pe''' maică-sa.'' ’Szereti az anyját.’anyját’;

:''Ne întâlnim '''pe la''' ora cinci.'' ’Öt óra körül találkozunk.’találkozunk’;

:''Fă-o '''pentru''' mine!'' ’Tedd meg értem!’;

:''Dă-mi telefon '''peste''' o oră!'' ’Hívj fel egy óra múlva!’;

:''Venea '''spre''' noi.'' ’Felénk jött.’jött’;

:''Pisica e '''sub''' masă.'' ’A macska az asztal alatt van.’

*Néhány elöljárószó a [[birtokos eset]]tel használatos:

:''N-am nicio influență '''asupra''' colegilor.'' ’Nem vagyok semmiféle hatással a kollégákra.’kollégákra’;

:''Ei luptă '''contra''' poluării.'' ’Ők a szennyezés ellen harcolnak.’harcolnak’;

:''Orașul se întinde '''de-a lungul''' râului.'' ’A város a folyó mentén terül el.’el’;

:''Ce este '''deasupra''' ultimului etaj?'' ’Mi van az utolsó emelet fölött?’;

:''Ursul a ieșit '''dinapoia''' copacului.'' ’A medve a fa mögül jött elő.’elő’;

:''N-am obiecții '''împotriva''' proiectului.'' ’Nincs kifogásom a terv ellen.’ellen’;

:''Mașina e '''în fața''' casei.'' ’A kocsi a ház előtt van.’van’;

:''Am venit '''înaintea''' lui Paul.'' ’Paul előtt jöttemjöttem’.’

*Három elöljárószó a [[részes eset|részeshatározó esetet]]ű vonzzanévszóval alkot határozót. Mind a három jelentése ’köszönhetően’: ''A reușit '''datorită / grație / mulțumită''' părinților săi.'' ’A szüleinek köszönhetően sikerült neki.’

A román [[kötőszó]]knak ugyanaz a funkciójuk, mint a magyar kötőszóknak.<ref>Avram 1997, 278–282. o.</ref>

Formailag a kötőszók lehetnek:

* egyszerűek, azaz egy szóból állók: ''sau'' ’vagy’, ''deoarece'' ’mivel(hogy)’;

* összetettek: ''ca să'' ’hogy’;

* kötőszó értékű szókapcsolatok, amelyek egymástól különböző szófajokhoz tartozó szavakból állnak: ''ci și'' ’hanem’, ''de aceea'' ’ezért’, ''ca și cum'' ’mintha’.

* mellérendelő kötőszók:

:''Ai primit ordin, '''așadar''' trebuie să pleci.'' ’Parancsot kaptál, tehát el kell menned.’menned’;

:''N-am câine, '''ci''' pisică.'' ’Nem kutyám van, hanem macskám.’macskám’;

:''Nu ninge, '''dar''' e frig.'' ’Nem havazik, de hideg van.’van’;

:''N-ai făcut nimic rău, '''deci''' nu sunt supărat pe tine.'' ’Nem tettél semmi rosszat, tehát nem haragszom rád.’rád’;

:''Plec '''fie''' azi, '''fie''' mâine.'' ’Vagy ma, vagy holnap megyek el.’el’;

:''Eu sunt inginer, '''iar''' soția mea e actriță.'' ’Én mérnök vagyok, feleségem pedig színésznő.’színésznő’;

:''Știu englezește, '''însă''' nu știu nemțește.'' ’Tudok angolul, viszont nem tudok németül.’németül’;

:''Nu vin '''nici''' azi, '''nici''' mâine." ’Nem jövök se ma, se holnap.’holnap’;

* alárendelő kötőszók:

== IrodalomForrások ==

== LásdTovábbi méginformációk ==