„Küküllő vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →top: File: → Fájl: |
a kékít |
||
9. sor:
A fentiek szerint Küküllő megye a Gyulák tartományának a családtagok részére kihasított részéből alakult. Gyula 1003-ban történt leverése után István király Gyula két fiát a Dunántúlra telepítette át. Valószínűleg ez után jelölte ki István király a Kis-Küküllő mentén épült Küküllővárat megyeközpontul illetve a vár fenntartására rendelt mellé falvakat és népeket. Az István kori megyék közé sorolását teszi valószínűvé az is, hogy a várat és annak egyik tartozékát; [[Bodon]] falut 1177-ben már említették egy oklevélben, míg a vár többi tartozéka: köztük Fajsz, Bajom, Kápolna is csak [[14. század]]i oklevelekből ismert és küküllei ispánt is csak 1214-ben említettek először, ekkor is csak mint egy bűnügy bíráját.
A [[tatárjárás]] e vidéken is komoly pusztítást okozott, a fennmaradt adatok szerint a Küküllővárba menekült sok ezres tömeg ott lelte halálát. A Küküllő völgyének elnéptelenedése után a megyébe délről tömegesen beköltöző szászokat valószínűleg [[V. István magyar király|V. István]] ifjú király telepítette be.
A [[13. század]] elejétől kezdve erősödő nagybirtok a század végére vállt váruradalommá. Elsőként [[Kán László]] vajda tűnt fel, aki a Nagyküküllő torkolata közelében építette fel [[Egervár|Egervárát]] és gyarapította azt birtokokkal, de neki tulajdonítható a [[Gógányváralja]] feletti Újvár építése is. Ugyanakkor a [[Szalók nemzetség]] itteni ága is várat emelt a Kis-Küküllő menti Kendhidán és szerzett telepítési kiváltságot almási uradalmának fejlesztésére 1317-ben.
| |||