„Bolyai Farkas” változatai közötti eltérés

A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 3, 12, 16-17, 90-97}}</ref> Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a [[matematika]] történetébe,<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 89}}</ref> őt magát a [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi geometriák]] előfutáraként tartják számon.<ref name="Bonola">{{cite book | author = Roberto Bonola | title = Non-Euclidean geometry: a critical and historical study of its development | publisher = Dover Publications Inc. | id = ISBN 0486600270 | pages = 60-62 | language = angol}}; </ref> Majdnem fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi [[Bolyai Farkas Líceum|református kollégium]] matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért.<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 13}}</ref> Leghíresebb tanítványa saját fia, [[Bolyai János]] volt.

A kolozsvári színház megnyitására 1814-ben kiírt drámapályázatra rögtön három történelmi tárgyú szomorújátékot is írt (''Pausanias'', ''II. Mohamed'',<ref>[http://real-eod.mtak.hu/3258/ II.Mohamed, REAL-EOD]</ref>, ''Kemény Simon''). Még az eredmény kihirdetése előtt további két drámát írt, és ezeket 1817-ben névtelenül kiadatta [[Nagyszeben]]ben. A pályázaton, noha „poétai nyelvét” a többi beküldőéhez képest dicsérték, műveiben hiányolták a „drámai bog” megkötését, azaz a feszültséget, amely az olvasó figyelmét lekötné.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 18-19}}</ref> Ugyanezt a 20. századi hivatalos értékelés így fejezi ki: „Bolyainak volt érzéke a tragikumhoz és a drámai hős jellemének lélektanilag hiteles fejlesztéséhez. Darabjai mégsem keltenek mélyebb hatást, elsősorban a rajtuk elömlő s a drámai szerkezetet megbontó [[szónoklattan|retorikus]] [[líra (műnem)|líraiság]] miatt.”<ref>{{cite book | title = A magyar irodalom története | url = {{MEK|02200/02228/html/03/191.html}}}}</ref> Bolyai maga is tudatában volt a darabok hiányosságainak, egyik barátjának így írt róluk: „Ha érkeztél elolvasni, reflectálj rolla; ha nincs időd, ne vesztegesd vele; circiter egy-mást én is tudnék: in specie Mahomedbe igen hosszak a jelenések s kevés a személy.”<!-- IDÉZETBEN NE JAVÍTSD A HELYESÍRÁST! --><ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 92}}</ref> Történelmi drámáit [[Kisfaludy Károly]] kiindulópontnak használta saját művei megalkotásánál.<ref name="Színház"/> Bolyai 1818-ban egy saját korához közelebbi tárgyú darabot is írt ''A párisi per'' címmel.