„Bolyai Farkas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
18. sor:
'''Bolyai Farkas''' ([[Bólya]], [[1775]]. [[február 9.]] – [[Marosvásárhely]], [[1856]]. [[november 20.]]) magyar matematikus, 1832-től a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] tagja. Első életrajzírója, [[Paul Stäckel]] szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.<ref>{{cite book | author = Anatole Beck, Michael N. Bleicher, Donald W. Crowe | title = Excursions into mathematics | publisher = A K Peters Ltd | year = 2000 | id = ISBN 9781568811154 | pages = 228 | language = angol}}</ref>
 
A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 3, 12, 16-17, 90-97}}</ref> Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a [[matematika]] történetébe,<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 89}}</ref> őt magát a [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi geometriák]] előfutáraként tartják számon.<ref name="Bonola">{{cite book | author = Roberto Bonola | title = Non-Euclidean geometry: a critical and historical study of its development | publisher = Dover Publications Inc. | id = ISBN 0486600270 | pages = 60-62 | language = angol}}; </ref> Majdnem fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi [[Bolyai Farkas Líceum|református kollégium]] matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért.<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 13}}</ref> Leghíresebb tanítványa saját fia, [[Bolyai János]] volt.
 
== Élete ==
62. sor:
[[Carl Friedrich Gauss|Gaussnak]] írott leveléből tudjuk, hogy 1800-ban (vőlegény korában) írt egy kötetre való verset,<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 43}}</ref> de ezeket 1836-ban, többi kiadatlan irodalmi alkotásával együtt elégette.<ref>A papírok hamuját egy ''Poézis'' feliratú faurnába helyezte, az urna a marosvásárhelyi Bolyai Múzeum tulajdonában van.</ref> Ezeket a verseket leszámítva szépirodalmi tevékenységének súlypontja az 1814–1818 időszakra tehető.<ref name="Weszely19"/> 1852-ben üdvözlő verseket írt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] tiszteletére, ezek ''Szivhangok'' címmel jelentek meg.<ref name="Szinnyei">{{Szinnyei|1||b/b02190.htm}}</ref>
 
A kolozsvári színház megnyitására 1814-ben kiírt drámapályázatra rögtön három történelmi tárgyú szomorújátékot is írt (''Pausanias'', ''II. Mohamed'',<ref>[http://real-eod.mtak.hu/3258/ II.Mohamed, REAL-EOD]</ref>, ''Kemény Simon''). Még az eredmény kihirdetése előtt további két drámát írt, és ezeket 1817-ben névtelenül kiadatta [[Nagyszeben]]ben. A pályázaton, noha „poétai nyelvét” a többi beküldőéhez képest dicsérték, műveiben hiányolták a „drámai bog” megkötését, azaz a feszültséget, amely az olvasó figyelmét lekötné.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 18-19}}</ref> Ugyanezt a 20. századi hivatalos értékelés így fejezi ki: „Bolyainak volt érzéke a tragikumhoz és a drámai hős jellemének lélektanilag hiteles fejlesztéséhez. Darabjai mégsem keltenek mélyebb hatást, elsősorban a rajtuk elömlő s a drámai szerkezetet megbontó [[szónoklattan|retorikus]] [[líra (műnem)|líraiság]] miatt.”<ref>{{cite book | title = A magyar irodalom története | url = {{MEK|02200/02228/html/03/191.html}}}}</ref> Bolyai maga is tudatában volt a darabok hiányosságainak, egyik barátjának így írt róluk: „Ha érkeztél elolvasni, reflectálj rolla; ha nincs időd, ne vesztegesd vele; circiter egy-mást én is tudnék: in specie Mahomedbe igen hosszak a jelenések s kevés a személy.”<!-- IDÉZETBEN NE JAVÍTSD A HELYESÍRÁST! --><ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 92}}</ref> Történelmi drámáit [[Kisfaludy Károly]] kiindulópontnak használta saját művei megalkotásánál.<ref name="Színház"/> Bolyai 1818-ban egy saját korához közelebbi tárgyú darabot is írt ''A párisi per'' címmel.
 
Lefordította angolból [[Alexander Pope|Pope]] ''Essay on Man'' című tankölteményét, ezen kívül fordított [[John Milton|Milton]] és [[Friedrich Schiller]] műveiből is. Műfordításaiban nem ragaszkodott az eredeti szöveghez, esetenként saját gondolatait is beleszőtte.<ref name=Weszely19/>