„Állócsillag” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Nevének eredete: Belső hivatkozás egyértelműsítés miatti javítása (Alexandria) AWB)
aNincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Tychonian system.svg|thumb|250px| Az állócsillagok ábrázolása (külső, sötétebb körív) a [[Heliocentrikus világkép|heliocentrikus]] [[naprendszer]]rel a középpontban [[Tycho Brahe]] ábrázolásában]]
 
Az '''állócsillagok''' kifejezéssel azokat a csillagokat jelölik, amik,amelyek  – óriási távolságuk miatt,  – hosszabb időszak alatt is csak elhanyagolható elmozdulást végeznek a földi megfigyelő számára. Laza értelemben ez bármely csillagra igaz lehet (a [[Nap]] kivételével).
 
A fogalom korábban az állónak hitt csillagokra vonatkozott, manapság a jelentéktelen elmozdulás tudatában elvont fogalomként használatos, például a [[Mach-elv]]ben.
 
==Nevének eredete==
A [[középkor]] folyamán úgy gondolták, hogy minden fényfényt adó égi objektum [[csillag]], tehát a ma [[bolygó]]ként ismert objektumokat a „vándorló csillag” névvel illették, mert az égbolton jól megfigyelhető mozgást végeztek. Ezekhez a „vándorló csillag”-okhoz képest állónak tekintették az „állócsillagokat”, a mozdulatlannak látszó fénypontokat. Ezekről azt hitték, hogy az égbolt szilárd szövetén rögzítve vannak, és azzal együtt minden nap egy elfordulást tesznek meg.
 
[[Klaudiosz Ptolemaiosz]] [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]] egy [[csillagkatalógus]]t állított össze, amiben 1022 „állócsillag” szerepelt. Ez a nyugat-európai kultúra sarokszámává vált több száz évre.
 
A szabad szemmel látható csillagok száma kb. 6000, ezeknekmelyeknek kb. a fele látható a Föld egy adott helyéről egy adott időben.
 
==Állócsillagok a klasszikus mechanikában==