„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.133.235.244 (vita) szerkesztéséről Sepultura szerkesztésére)
 
== Életmódjuk ==
A neandervölgyi emberek valószínűleg 30-50 fős csoportokban élhettek, de a csoportjaik szociális szerkezetéről nagyon keveset tudunk, azok is inkább feltételezések. Feltehetően a férfiak jártak el vadászni, akár több napra is, a nők pedig a gyermekekkel a szálláshelyeken maradtak, és annak környékén gyűjtögettek. Hosszú ideig tartotta magát az a nézet, miszerint a neandervölgyiek szinte kizárólag állati eredetű táplálékon éltek. Koprolitokból, fosszilizálódott ürülék vizsgálatából ma már bizonyos, hogy a növényi étrend majdnem ugyanolyan jelentőségű volt, mint a modern embernél.<ref>[http://richarddawkins.net/2014/06/did-neanderthals-eat-plants-the-proof-may-be-in-the-poop/ Richard Dawkins Foundation: Did Neanderthals Eat Plants? The Proof May Be In The Poop]</ref>
 
=== A legkorábbi ismert emberi ürülék ===
50 ezer éves emberi ürüléket találtak [[El Salt]]ban, [[Spanyolország]]ban. A megkövesedett lelet arról tanúskodik, hogy a [[neandervölgyi ember]] változatos, növényekben gazdag étrenddel bírt. A neandervölgyi ember a [[Homo sapiens]] legközelebbi kihalt rokona, 200-240 ezer éve jelent meg és körülbelül 28-40 ezer évvel ezelőtt tűnt el. [[Európa]] és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel egy időben és helyen, majd ezt követően - máig tisztázatlan okokból - kihalt. Az utóbbi időben számos elméletet cáfoltak meg vele kapcsolatban, így kiderült, hogy ismerte és használta a tüzet, eltemette halottait és tisztán tartotta otthonát. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett egyik 2010-es tanulmányban kutatók arról írtak, hogy eleink bizonyíthatóan datolyapálmát, hüvelyes növényeket és fűmagot is fogyasztottak.
 
A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a La Laguna-i Egyetem régészei olyan biológiai jelzőanyagokat, markereket kerestek a leletekben, amelyekből az elfogyasztott táplálék eredetére lehet következtetni. Mindegyik minta megerősítette azt a régóta köztudott tényt, hogy a neandervölgyi húsevő volt. Erre utal a koprosztanol - a koleszterin lebontása során keletkező lipid - jelenléte. Ám a kutatók két mintában a fitoszterolok - koleszterinhez hasonló növényi eredetű vegyületek - lebontásából származó kémiai komponenst is találtak. Ainara Sistiaga, a La Laguna-i Egyetem végzős hallgatója szerint a kutatás megállapításai egyáltalán nem meglepőek, mondván, a neandervölgyiek főemlősök, a legtöbb főemlős pedig húsevő.
 
"Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan milyen zöldségeket ettek. Néhány kutató szerint gumókhoz, bogyókhoz és diófélékhez jutottak hozzá" - fogalmazott Sistiaga. Más szakemberek szkeptikusak azt illetően, hogy a fosszilizált ürülék valóban a neandervölgyi emberé, szerintük a tanulmány szerzői túl gyorsan kizárták annak a lehetőségét, hogy a lelet medvéé, vaddisznóé vagy más húsevőé lenne. Hervé Bocherens, a Tübingeni Egyetem kutatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ürüléket a tűzhöz túl közel találták meg, így szerinte azt valószínűleg egy medve "hagyhatta hátra".<ref>http://mult-kor.hu/20140627_megtalaltak_a_legkorabbi_emberi_uruleket</ref>
 
Lewis Binford amerikai antropológus tűzrakó-helyek környékét vizsgálva arra jutott, hogy neandervölgyi férfiak és nők többé-kevésbé külön éltek. Ezt arra alapozza, hogy egyes tűzrakó-helyek környékén más és más, de jellegzetes maradványokat találni. Elképzelését több okból is vitatják. Teóriájának ellentmond, hogy találtak olyan sírokat, amelyekben férfi és nő, esetleg gyermek fekszik egymás mellett.<ref name=autogenerated1 />