„Forradalmi törvényszékek (1919)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (törölt kép ki)
Nincs szerkesztési összefoglaló
A forradalmi törvényszékek a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]ban (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.) a régi bíróságok helyett létrejövő, s a bírói hatalmat gyakorló regionális igazságszolgáltató szervek voltak. Hagyományos értelemben vett bíróságoknak nem lehet nevezni őket, mivel sem politikailag és világnézetileg nem voltak semlegesek, sem pedig függetlenek más hatalmi ágaktól.
 
== TörténeteTörténetük ==
A "burzsoának" titulált vádhatóságok, illetve bíróságok működését már a hatalomátvétel másnapján, március 22-én felfüggesztették az első számú igazságügyi népbiztosi rendelettel. Bizonytalan időre elhalasztották a korábban kitűzött tárgyalási, illetve határozathozatali határnapokat. A hatalomátvétel után még márciusban a [[Forradalmi Kormányzótanács]] felhatalmazta az igazságügyi [[népbiztos]]t ([[Rónai Zoltán]]t), a régi rendszer bíráinak és ügyészeinek rendelkezési állományba<ref> Rendelkezési állomány, a köztisztviselőknek az a jogi helyzete, amikor őket a tényleges szolgálat alól nyugdíjazás nélkül felmentik. </ref> való helyezésére. Felfüggesztették továbbá a [[közjegyző]]i és ügyvédi kamarák működését is.
 
Léteztek megyei, járási forradalmi törvényszékek, továbbá Budapestnek is volt saját törvényszéke, s falvakban is alakultak az ítélethozatalra ilyen szervek. Később ezek a törvényszékek csak a megyeszékhelyeken illetve más nagyobb lakosságú városokban működtek. Szerveztek országos forradalmi főtörvényszéket is, ám ennek működtetésére a Tanácsköztársaság bukása miatt nem volt idő.
 
== MűködéseMűködésük ==
 
A forradalmi törvényszékek három főbb tagból álltak: elnök, vádbiztos, diktorus (jegyzőkönyvvezető). Mindhármukat a Forradalmi Kormányzótanács, valójában sokszor a politikai megbízott nevezte ki. Ezek a tisztségek a rendelet alapján nem voltak képesítéshez kötve, így a korábbi hivatalos állomány gyakorlatilag ki lett rekesztve a bíróságokból, s a helyükre a tanácskormány bizalmi emberei kerültek, akik "kellően képzettek" voltak politikailag. A forradalmi törvényszékek bárhol, és bármikor megtarthatták üléseiket.