„Tar (Tar-Vabriga)” változatai közötti eltérés

Területe már a római korban lakott volt, amikor számos villa állt ezen a vidéken. Tar első írásos említése [[983]]-ban történt ''"Turris"'' néven [[II. Ottó német-római császár|Ottó császár]]nak a poreči püspök részéré kiállított adománylevelében, amely egy a hűbérbirtok központjában emelt toronyról is szól. Ez a torony a Stari Tar (magyarul régi Tar, olaszul Torre Vecchia) nevű faluban állt, míg a mai Tart a [[12. század]]tól Novi Tar (magyarul új Tar, olaszul Torre Nuova vagy Villa) néven említik. A régi Tar valószínűleg a [[14. század]]ban kitört malária vagy pestisjárvány következtében pusztult el és ettől kezdve mivel nem volt szükség további megkülönböztetésre Novi Tart már egyszerűen csak Tarként hívták. [[1508]]-ig a pazini grófok uralma alá tartozott, majd a novigradi közösség részeként a [[Velencei Köztársaság]] fennhatósága alá került. A háborúk és járványok következtében lakossága nagyrészt kipusztult és a velencei hatóságok a 16. század második felétől a török terjeszkedés elől menekülő dalmáciai földművesekkel telepítették be. Az első betelepülők [[1576]]-ban Biograd környékéről érkeztek. Az újonnan érkezetteknek a környék addig meg nem művelt területekből is osztottak földet, így alakultak ki a környező kisebb falvak. Az új lakosság betelepülése a mezőgazdaság szerkezetének a megváltozását is eredményezte, az állattartás jelentősége egyenrangú lett az addig domináns földműveléssel. [[1622]] után a telepesek újabb hulláma érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta területéről. [[1633]]-ban Tar déli részére Hercegovinából jöttek betelepülők. A 18–19. században az itt megtermelt javak, főként a bor és az olívaolaj kivitelének növekedése a vidék gazdasági fellendülését eredményezte. A 19. század végére azonban a társadalmi osztályok és a nemzetek közötti feszültségek erősödése a vidék gazdaságának visszaesésével járt. [[1857]]-ben 604, [[1910]]-ben 1328 lakosa volt.

Az [[I.első világháború]] után a [[rapallói szerződésegyezmény érelmében(1920)|rapallói azszerződés]] értelmében Isztria az [[OlaszországOlasz Királyság]]hoz került. [[1943]]-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely [[1945]]-ig tartott. JugoszláviaA felbomlása[[második világháború]]után Jugoszláviához került. [[1991]]-ben, Jugoszlávia felbomlása után a független Horvátország része lett. 2011-ben 1091 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő, olajbogyó, gabona), állattartással, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.