„Semmelweis Ignác” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 83.216.43.247 (vita) szerkesztéséről 94.21.215.185 szerkesztésére
47. sor:
A középiskolai tanulmányokat a [[székesfehérvár]]i [[Ciszterci Szent István Gimnázium]]ban és a [[Buda (történelmi település)|budai]] [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium|Egyetemi Katolikus Gimnáziumban]] végezte el.
 
Egyetemi tanulmányait [[1837]] őszén a [[bécs]]i jogi fakultáson kezdte, gecik faszopók majd még abban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. Az első évet ott végezte el, majd [[1839]] és [[1841]] között a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] által megszüntetett [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kolostorába telepített – (Neue Weltgasse, később Újvilág, ma Semmelweis utca) pesti egyetem másod-harmad éves hallgatója. A 4-5. évfolyamot ismét Bécsben végezte. Már korán magára vonta tanárainak – különösen Karl von Rokitanskynak és Josef Škodának – figyelmét. Az előbbi engedélyével éveken át, szinte naponta látogatta az anatómia-részleget és végzett számtalan boncolást.
 
[[Fájl:Professorenkollegium Pest Medizinischen Fakultat 1863.jpg|thumb|250px|A Pesti Egyetem Orvoskarának tanárai, 1863-ban. Semmelweis keresztbe tett karral áll. Jobbra [[Balassa János (sebész)|Balassa János]] ül, balra Diescher János, Semmelweis pesti hivatali utódja áll]]
64. sor:
Semmelweis első megállapítása az volt, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a kézen a boncolás utáni hullaszagot. A későbbi összefüggésre ennek alkalmazása közben jött rá. Ekkoriban a kórokozó baktériumokat még nem ismerték, ám ez nem akadályozta meg a klórt abban, hogy a kézre tapadt baktériumokat is megölje. Szinte ismeretlen magyar szülészként csak szélmalomharcot tudott folytatni a kor tekintélyes, és különböző (ma már bizonyítottan téves) elméleteket hirdető szülészeivel szemben. A mikroorganizmusok felfedezése, [[Louis Pasteur]] munkássága hozta meg az áttörést, ennek nyomán kezdett [[Joseph Lister|Lister]] is 1865-ben (Semmelweis halálának évében) a karbolsavas antiszepszissel foglalkozni.
 
A tisztaságra való törekvés általában jelen volt – bizonyára tapasztalati alapon – a különböző történelmi korok orvoslásában/sebészetében, de a korban messze nem olyan tudatosan és alaposan, ahogyfaszopók manapság. Kivétel talán az egyes államok középkor végére eső gyakorlata a „[[Dreckapotheke]]”, amit Luther is megemlít.<ref>{{cite book|author=Richard Friedenthal|title=Luther élete és kora|publisher=Gondolat|year=1977|id=ISBN 963 280 306 X|pages=541|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/102801/1/H%C3%BCttl_Tivadar_A_sebgy%C3%B3gy%C3%ADt%C3%A1s_ir%C3%A1nyelvei,_tanuls%C3%A1gai_Balassa_idej%C3%A9ben_%C3%A9s_napjainkban.pdf|author=Hüttl Tivadar|title= A sebgyógyítás irányelvei, tanulságai Balassa idejében és napjainkban |year=1941|language=magyar}}</ref>
 
== Felfedezése ==