„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés

Nyitra vármegye monográfiája + jav.
(Nyitra vármegye monográfiája + jav.)
 
== Fekvése ==
[[Nyitra (város)|Nyitrától]] 9 km-re, keletre fekszik.
 
== Története ==
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén, a korai [[vaskor]]ból ([[hallstatt]]) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból ([[laténi kultúra|latén]]) úgyszintén. A községtől keletre, a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
 
A mai települést [[1232]]-ben "''Guesta''" néven említik először. [[1274]]-ben "''Guezte''" néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi [[Bacskády]], [[Babothy]], [[Cseszneky család|gróf Cseszneky]], [[Jeszenszky család|Jeszenszky]] és [[Kelecsényi család]]ok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házában 290 lakos élt. [[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozata volt a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
 
Vályi András szerint: "''"GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre, makk termő erdeje elég, szőlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelője is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, első Osztálybéli.''"<ref>{{Vályi}}</ref>
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozatott szedett a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint ''"Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestől délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdővel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Fényes Elek szerint: "''"Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestől délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdővel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."'' "<ref>{{Fényes}}</ref>
 
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "''Geszte, magyar község, a Pilis-hegy lábánál Család és Csitár közt. Lakosainak száma 321, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század elején "Guszta", később "Gvezte" (Guezte) néven találjuk említve. Kath. temploma özv. Jeszenszky Istvánné bőkezüségéből és a hívek hozzájárulásával 1734-ben épült. A községet legutóbb nagy tűzvész sujtotta, mely a lakosok egy részét teljesen tönkretette. Földesurai a Rudnay, Babóthy, Kelecsényi és Bacskády családok voltak.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0014/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-01-10|work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott.
 
[[1945]] után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak [[1950]]-ben nyílt meg újra.
 
A [[Magyar Királyi Szent László Lovagrend]] dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet [[2009]]. [[július 31.|július 31]]-én [[Nyitra (település)|Nyitrán]], a [[piaristák]] [[I. László magyar király|Szent László]] templomában megtartott ünnepi szentmisén,. elismeréseként e településnek aA magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre, valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiérteredményeinek elismeréséért adományozták az oklevelet Nyitragesztének.<ref>Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.</ref>
 
==Népessége==
1880-ban 309 lakosából 5 szlovák és 290 magyar anyanyelvű volt.
 
1890-ben 321-en lakosábóllakták: 10 szlovák és 304 magyar anyanyelvű volt.
 
1900-ban 312 lakosából 10 szlovák és 296 magyar anyanyelvű volt.
 
[[1910]]-ben 390 lakosából 358 magyar, 5 német, 1 horvát és 26 egyéb anyanyelvű,; ugyanakkor 373 római katolikus és 14 izraelita vallású lakosa voltlakta.
 
1921-ben 352 lakosából 333 magyar és 9 csehszlovák volt.
 
1930-ban 391 lakosából 342 magyar és 49 csehszlovák volt.
 
1991-ben 402-en lakosábóllakták, ebből 371 magyar és 31 szlovák volt.
 
2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt.
Fájl:Nyitrageszte kereszt 3.JPG
</gallery>
* A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1734]] és [[1736]] között épült. Főoltára [[1802]]-ben készült, tornyát [[1834]]-ben építették. [[1936]]-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt [[1834]]-ben készült.
* A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport [[1970]]-ben alakult.