„Marosillye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a emellé javítva mellé-re |
a valójban javítva valójában-ra |
||
54. sor:
== Látnivalók ==
* A Bornemisza-kastély késő [[Klasszicizmus|klasszicista]] épülete a várkastély korábbi helyén épült a [[19. század]] közepén. A [[20. század]]ban kórház működött benne.
* Az előbbi udvarán található a várkastély megmaradt épületrésze, az ún. ''[[Veres-bástya]]''. (Az [[Óolasz bástya]], amelyet a várfal déli sarkára építettek [[1552]] után, szemben a [[Maros]] partján létezett, a [[18. század]]ra elpusztult a ''Lunkán'' nevű településsel. A három másik sarokbástyától eltérően valószínűleg eredetileg lakóépületnek szánták.) Északkeleti, tornácos oldalán külső festés nyomaira, indadíszítésre bukkantak, és valószínűleg e festés színéről kapta a ''Veres-bástya'' nevet. A [[18. század]]ban az uradalom tisztségviselői laktak benne. Az [[1850-es évek]]ben historizáló átalakításokat végeztek rajta, [[Gótika|neogótikus]] ablakoromzatokkal és portáléval látták el. [[2003]]-ban a [[ferences rend]] vásárolta meg és újította föl. Falán a [[Bethlen Gábor Kollégium|nagyenyedi]] diákok által [[1909]]-ben állított emléktábla [[Bethlen Gábor]] szülőhelyének nevezi, és talán ennek a hagyománynak köszönheti a fennmaradását. A fejedelem
* A római katolikus templomot először [[1412]]-ben említették. A [[16. század]]tól a reformátusoké volt. [[1749]]-ben két [[Ferences rend|ferences]] szerzetes vezette katolikus [[székelyek]] foglalták vissza.<ref>Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: Együttélés a felekezetek és etnikumok között a 17–18. századi Hunyad–Zarándi Református Egyházmegyében. In Kupa László szerk.: ''Vallás és etnikum Közép-Európában.'' Pécs, 2008, 64.</ref> A déli oldalon a falba kívülről egy [[latin nyelv]]ű, [[1581]]-es kőlapot építettek. A középkor végéről valók a [[sekrestye]]ajtó, és a sekrestye keleti ablakának [[Gótika|késő gótikus]] kőkeretei.<ref>Istvánfi Gyula – Veöres András: ''Erdélyi római katolikus templomok.'' Bp., 2002, [212]</ref> Főoltárát a [[Máriapócsi kegytemplom|máriapócsi]] kegykép bécsi eredetijének másolata díszíti.<ref>[http://byzantinohungarica.hu/node/255 Terdik Szilveszter: ''A pócsi kegykép két erdélyi másolata'']</ref>
* A református templomot [[1749]] után építették, miután a korábbi templomot a katolikusok szerezték meg. Saját papja [[1968]]-ig volt.<ref>Vass Erika: ''A Hunyad megyei református szórványmagyarság.'' Szentendre, [2012], 157. o.</ref> Gyülekezet híján mindkét egykori magyar templom romosodik.
| |||