„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Nemzetközi katalógusok)
{{egyért0|Ez a szócikk a rend, mint történelmi társadalmi csoport fogalmával foglalkozik. A szó további jelentéseit lásd a [[rend]] szócikkben!}}
[[Fájl:Cleric-Knight-Workman.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|Az [[egyházi rend|egyházi]], a [[nemesség|nemesi]] és a [[harmadik rend]] ábrázolása egy [[középkor]]i [[kódex]]ből]]
'''RendnekRend'''nek nevezi a történetírás az európai [[feudalizmus]]ban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.<ref>{{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 151}}</ref> A különböző államokban az eltérő adottságok, társadalmi fejlődés következtében eltérő rendek alakultak ki, azonban általában elkülönült a [[polgárság]],<ref group = "jegyzet">Az úgynevezett ''harmadik rend'' elvileg mind [[Anglia]], mind [[Franciaország]] rendiségében a nemesség és egyháziak körén kívüli lakosságot jelentette (lásd. Britannica Hungarica REND szócikke), képviseletet azonban általában csak a városi polgárság kapott.</ref> a [[nemesség]] és az [[egyház]]i hivatalnokok rétege, utóbbi kettő körében pedig eltérő jogokat élveztek az uralkodónak közvetlenül alárendelt előkelőségek és az alacsonyabb rangú kiváltságosak. Bár külön társadalmi réteget alkottak, és a legtöbb középkori európai államban jelentős tömegek tartoztak hozzá, nem szokás rendnek tekinteni a [[jobbágyság]]ot, sem a [[rabszolgák]] szűkebb rétegét, csak részének számítanak a harmadik rendnek, azaz a közrendnek.
 
A '''rendiség''' az ezen csoportok elkülönülésén alapuló [[középkor]]i és több helyen a késő [[újkor]]ig fennmaradó társadalmi berendezkedés,<ref name = "kislexikon.hu rendiség">{{cite web| title = A rendiség definíciója a kislexikon.hu-n| url = http://www.kislexikon.hu/rendiseg.html | accessdate = 2009-09-11}}</ref> valamint a rendek képviseletén alapuló kormányzati rendszer neve. A rendi alapú kormányzás Nyugat- és Közép-Európa nagy részén elősegítette a központi hatalom megerősítését a feudális keretek között,<ref name = "kislexikon.hu rendiség"/> majd a társadalmi és gazdasági fejlődés hatására átadta helyét az [[Abszolút monarchia|abszolutizmusnak]] vagy az [[alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiának]].
A rend fogalma hasonlít mind a társadalmi réteg, mind a [[kaszt]] fogalmához. A társadalmi rétegtől megkülönbözteti, hogy tagjai [[identitástudat]]tal rendelkeztek, valamint a rend megváltozása (társadalmi felemelkedés illetve lesüllyedés) lényegesen nehezebb és ritkább volt, mint a modern értelemben vett társadalmi rétegeknél. Ebben közelebb áll a kasztokhoz, azonban a kasztrendszerrel ellentétben nem kizárólag a születési előjogon alapul.
 
Mindegyik rend rendelkezett alapvető jogokkal, mint a személyi szabadság, a bírósághoz való jog, [[tulajdonjog]], adójogi kiváltságok (adómentesség vagy közös adózás) és képviseleti jog.<ref name = "BH rend">{{cite book |title= Britannica Hungarica |year= 2005 |chapter = "rend" }}</ref> Ezeket a jogokat az uralkodók általában szorult helyzetükben ismerték el hivatalosan (mint [[II. András magyar király]] a szerviensek jogait az [[Aranybulla|Aranybullában]] vagy [[Földnélküli János]] a nemesi jogokat a [[Magna Charta Libertatum]]ban).<ref>{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 61}} ill. {{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 67}}</ref>
 
=== A nemesség ===
=== A harmadik rend ===
{{Bővebben|Polgárság}}{{Bővebben|Jobbágyság}}
A rendi koszakkorszak alatt (MagyaroszágonMagyarországon [[1848]] előtt), a harmadik rendet a [[közrend]]űek alkották. A [[jobbágy]]ok nem rendelkeztek se szabadsággal, se semmilyen joggal vagy kiváltsággal, és egyben a harmadik rend legnagyobb részét alkották. Velük ellentétben, ennek a harmadik rendnek a legszűkebb rétege a polgár "''civis''" volt, egy olyan szabad ember, aki nem csak városban lakott, hanem egy bizonyos tekintélye és vagyona volt. Fontos megjegyezni, hogy a városi lakosság és a városi polgárság nem ugyanazt a csoportot jelenti. Utóbbi csak a kiváltságokkal rendelkező városok (Magyarországon [[szabad királyi város]]ok) lakosai tartozhattak bele, a [[mezőváros]]oké nem. Közülük is csak a vagyonosabb, önállóan tevékenykedő iparosok és kereskedők alkották a polgárságot, a városi lakosság többségét kitevő segédmunkások, [[napszámos]]ok illetve a [[céh]]eken kívüli [[kontár]]ok nem tartoztak közéjük.
 
A polgárságba bekerülhettek a vagyonosodó városi lakosok illetve (bevándorlás után) a jobbágyok "''coloni''" is. Települések városi rangra emelése is hozzájárult a polgári rend bővüléséhez. A papi és a nemesi rendből nem lehetett átkerülni a polgárságba. A szerényebb vagyonú vagy esetleg a nincstelen nemesek gyakran házasodtak össze módosabb polgárokkal, azonban természetesen a tehetősebb nemesek igyekesztekigyekeztek ezt a helyzetet kikerülni.
 
A kiváltságos városi polgárság mentesült az úrbéri szolgáltatások és a földesúr joghatósága alól („a városi levegő szabaddá tesz”), valamint jogosult volt képviselő által befolyásolnia [[rendi gyűlés]]eken születő döntéseket.<ref group="jegyzet">A polgárság kiváltságainak egy részét (pl. egyösszegű adózás illetve országgyűlési képviselet) később egyes nagyobb mezővárosok is megkapták.</ref> Magyarországon a polgárok legnagyobb része ekkor a német és szláv származásúak, akik a városokban laktak és néha komoly kis vagyonokkal rendelkeztek. Ahogy a nemesnek a kiváltsága a földbirtok, és mindenáron ezeket gyarapítani törekedett, a polgár, mivel számára törvényesen nem tudottudott olyat megszerezni, inkább házakat és épületeket szerzett a városban. A módosabb polgárok több épületeket birtokoltak, amelyeknek az ára gyakran hasonló volt mint a nemesi birtokoké.
 
Egy tipikus jómodújómódú polgár a [[18. század]] végéből és a [[19. század]] elejéből, a pesti [[Prückler család]]ból való Prückler József ([[1778]]-[[1848]]) pékmester, választott pesti polgár volt.<ref name="iddprucklerjozsef">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY33-4C6?i=781&wc=M6W2-729%3A101520301%2C105350401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org idd. Prückler József gyászjelentése}}</ref> A Kecskeméti utca, a Képíró utca, és a Bástya utca által bezárt telekre volt egy több emeletes háza; a mai Bajcsy-Zsilinszky út 56. szám alatt, szintén feküdt egy másik több emeletes háza, de az Országúton (a mai Károly körúton, a 16. szám alatt) volt a legnagyobb értéket képviselő palotája, amely [[1843]]-ban 18.000 forintot ért.<ref>Budapest Főváros Levéltára. XIII.5: A Prückler család iratai</ref>
 
== A rendiség kialakulása ==
* {{cite book|title = Történelem V. - Magyar történet a kezdetektől 1490-ig| first= Miklós |last = Száray| publisher = Műszaki Kiadó| year = 1999 | city= Budapest| isbn = 963 16 2263 0| pages= }}
* {{cite book|editor= Halász György, Széky János|encyclopedia= |title= Britannica Hungarica Világenciklopédia|edition= elektronikus kiadás |year= 2005 |publisher= J.I.T. LEXIKON|location= Budapest}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Feudalizmus]]