Wikipédia

„Váradi Antal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
családi adatok
Központozási hibák, források kiegészítése
27. sor:
 
==Életrajza==
1854. május 2-án született [[Závod]] ([[Tolna megye]]) mellett atyja, Weber Ferenc birtokán. (akiÉdesapja hosszabb ideig volt tanító [[Buda (történelmi település)|Budán]] és orgonista a tabáni katolikus templomban, később Tolnába költözött, ahol [[Tevel]] és Závod közt egy kis birtoka volt; itt egy malomban született Váradi, és itt halt meg az atyja már 1855 novemberében). A korán özvegyen maradt anya [[Pécs]]re költözött, hogy iskoláztathassa fiát; Váradi ott végezte a főgimnázium nyolc osztályát. Az ötödik és hatodik osztálytól kezdve már mások gyermekeit tanította. Pécsről a pesti egyetemre jött a bölcseleti karra, ahol [[Toldy Ferenc]]et, [[Heinrich Gusztáv]]ot és [[Greguss Ágost]]ot hallgatta, és 19 éves korában már letette a doktorátust a magyar és [[német nyelv]]ből, irodalomból és esztétikából, majd tanári oklevelet nyert. Egyetemi hallgató korában, 1871 őszétől kezdve tanított a Müller-Hampel-féle kereskedelmi iskolában, később a Szőnyi-féle magángimnáziumban; azután az állami pedagógiumban, majd mint helyettes tanár a VI. kerületi állami reáliskolában. Már egyetemi hallgató korában három évig járt a színészeti iskolába, e pályára mintegy utalták alakjának és hangjának előnyei; azonban a sors úgy akarta, hogy ne színész legyen, hanem drámaíró. 1874-ben pályázott először az Akadémiánál a [[Karátsonyi díj]]ra ''Iskariot''jával; később négyszer nyert akadémiai jutalmat. 1873-ban Weber családi nevét Váradira változtatta. 1874-ben bölcseleti doktor lett. 1875-ben rendes tanárnak nevezték ki a budai II. kerületi főreáliskolához. Innét hét évi szolgálat után az V. kerületi reáliskolához helyezték át, ahol [[Hofer Károly]] igazgatása alatt 13 évig működött. Már budai reáliskolai tanár idejében [[Paulay Ede]] ajánlatára a színészeti iskolához (később országos színművészeti akadémia) nevezték ki tanárrá, később titkára lett az intézetnek, [[1898]]. [[május 26]]-án pedig igazgatója. 1876-ban a [[Petőfi Társaság]], 1889-ben a [[Kisfaludy Társaság]] választotta meg rendes tagjának; a Petőfi Társaság főtitkárának nevezték ki. Tagja volt a nagyváradi [[Szigligeti Társaság]]nak, 1895-től pedig dramaturgja a [[Nemzeti Színház]]nak; 1886-ban a francia akadémia tisztje címét nyerte; 1890-ben koronás arany érdemkeresztet kapott, 1892-ben a szerb szent Száva-rend commandeur-keresztjét; 1896-ban a III. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] lovagja lett. 1906-ban nyugalomba vonult, és az udvari tanácsosi címet kapta.▼
 
Írni már gimnazista korában kezdett, és a pécsi irodalmi (önképző) körben nyerte az első pályadíjakat; ennek később elnöke lett; ezen kör évkönyveiben jelentek meg első versei és szépirodalmi dolgozatai. Mint VII. és VIII. osztályos tanuló Pécsett már Tóth Kálmán Bolond Miskájának rendes heti versírója volt, és az maradt 1872-ig. Már Pécsről küldözgetett verseket a [[Fővárosi Lapok]]nak, ahol 1873. február 6-án jelent meg első verse;. 1873-tól írt még az Ellenőr, a [[Pesti Napló]], [[Pesti Hírlap]], [[Budapesti Hírlap]], a [[Magyarország és a Nagyvilág]] folyóiratokba és a Budapesti Bazárba, sat. Mint VII. és VIII. osztályos tanuló Pécsett már Tóth Kálmán Bolond Miskájának rendes heti versírója volt és az maradt 1872-igstb.▼
▲1854. május 2-án született [[Závod]] ([[Tolna megye]]) mellett atyja, Weber Ferenc birtokán (aki hosszabb ideig volt tanító [[Buda (történelmi település)|Budán]] és orgonista a tabáni katolikus templomban, később Tolnába költözött, ahol [[Tevel]] és Závod közt egy kis birtoka volt; itt egy malomban született Váradi és itt halt meg az atyja már 1855 novemberében). A korán özvegyen maradt anya [[Pécs]]re költözött, hogy iskoláztathassa fiát; Váradi ott végezte a főgimnázium nyolc osztályát. Az ötödik és hatodik osztálytól kezdve már mások gyermekeit tanította. Pécsről a pesti egyetemre jött a bölcseleti karra, ahol [[Toldy Ferenc]]et, [[Heinrich Gusztáv]]ot és [[Greguss Ágost]]ot hallgatta és 19 éves korában már letette a doktorátust a magyar és [[német nyelv]]ből, irodalomból és esztétikából, majd tanári oklevelet nyert. Egyetemi hallgató korában, 1871 őszétől kezdve tanított a Müller-Hampel-féle kereskedelmi iskolában, később a Szőnyi-féle magángimnáziumban; azután az állami pedagógiumban, majd mint helyettes tanár a VI. kerületi állami reáliskolában. Már egyetemi hallgató korában három évig járt a színészeti iskolába, e pályára mintegy utalták alakjának és hangjának előnyei; azonban a sors úgy akarta, hogy ne színész legyen, hanem drámaíró. 1874-ben pályázott először az Akadémiánál a [[Karátsonyi díj]]ra ''Iskariot''jával; később négyszer nyert akadémiai jutalmat. 1873-ban Weber családi nevét Váradira változtatta. 1874-ben bölcseleti doktor lett. 1875-ben rendes tanárnak nevezték ki a budai II. kerületi főreáliskolához. Innét hét évi szolgálat után az V. kerületi reáliskolához helyezték át, ahol [[Hofer Károly]] igazgatása alatt 13 évig működött. Már budai reáliskolai tanár idejében [[Paulay Ede]] ajánlatára a színészeti iskolához (később országos színművészeti akadémia) nevezték ki tanárrá, később titkára lett az intézetnek, [[1898]]. [[május 26]]-án pedig igazgatója. 1876-ban a [[Petőfi Társaság]], 1889-ben a [[Kisfaludy Társaság]] választotta meg rendes tagjának; a Petőfi Társaság főtitkárának nevezték ki. Tagja volt a nagyváradi [[Szigligeti Társaság]]nak, 1895-től pedig dramaturgja a [[Nemzeti Színház]]nak; 1886-ban a francia akadémia tisztje címét nyerte; 1890-ben koronás arany érdemkeresztet kapott, 1892-ben a szerb szent Száva-rend commandeur-keresztjét; 1896-ban a III. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] lovagja lett. 1906-ban nyugalomba vonult és az udvari tanácsosi címet kapta.
 
▲Írni már gimnazista korában kezdett és a pécsi irodalmi (önképző) körben nyerte az első pályadíjakat; ennek később elnöke lett; ezen kör évkönyveiben jelentek meg első versei és szépirodalmi dolgozatai. Már Pécsről küldözgetett verseket a [[Fővárosi Lapok]]nak, ahol 1873. február 6-án jelent meg első verse; 1873-tól írt még az Ellenőr, a [[Pesti Napló]], [[Pesti Hírlap]], [[Budapesti Hírlap]], Magyarország és a Nagyvilág és a Budapesti Bazárba, sat. Mint VII. és VIII. osztályos tanuló Pécsett már Tóth Kálmán Bolond Miskájának rendes heti versírója volt és az maradt 1872-ig.
 
=== Családja ===
 
Felesége: Hickman Gabriella (1855. december 12. – 1945. július 10.).<br>Gyermekei:
* Géza (1880–1886),
* Jenő (1881. március 29. – 1969. augusztus 2.; tiszti főügyész helyettesfőügyészhelyettes, felesége Lányi Rózsa),
* [[Váradi Aranka|Aranka]] (1886. március 11. – 1966. január 5.; színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja; férje gróf [[Bánffy Miklós (író)|Bánffy Miklós]]),
* Antal (1887. június 14. – 1967. augusztus 6.),
* [[Váradi Ilona|Ilona]] (1891. augusztus 4. – 1945. február 19.; 1922-ben és 1926-ban Magyarország tenisz bajnokateniszbajnoka, 1924-ben Párizsban az első három magyar női olimpikon egyike;, színésznő).
 
==Írásai==
 
Cikkei a következő hírlapokban: Igazmondó (1876-77. elbeszélések, rajzok); Petőfi Társaság Lapja (1877. Coppée szelleméről és lyrájáról, A népszínmű felvirágzásának okairól, költ. és elbeszélés); Koszorú (1879. Dr. Arday Albert, 1880. Az utolsó garas, 1881. Schauer Ferencz, Tinódi Sebestyén, 1882. Az Atala szerzője; Schauer Ferencz); Magyarország (1880. 170. sz. Kitől kapta Petőfi az első aranyát?, 1909. 32. sz. Vörösmarty polémiája); M. Salon (1887. Látogatás Brassai Sámuelnál); Budapesti Napló (1896. 128. sz. Az új nemzeti színház); a M. Hirlap (1897. 94. sz. «Bánk-bán»-ról); Fővárosi Lapok (1900. 24. sz. Az utolsó nagy színész: Tóth József; Uj Világ (1902. 41., 42. sz. Hugó Viktor); Ország-Világ (1904. 20. sz. Első találkozásom Jókaival, 1906. 13. sz. Az én első mesterem: Toldy Ferencz, 1908. 33. sz. Angol Shakespeare színészek sat.); Az Ujság (1904. 87. Egy kopott könyv: Az első színházi zsebkönyv, «A magyar játékszín I. eszt. II. kötete, 118. Költő színészek: Katona József, Kisfaludy Károly, Arany János, Petőfi, Szigligeti, 1907. 138. sz. A «Színházi Látcső», egy színházi napilap a hatvanas években, 140., 159. Benza bácsi, 195. Székelyné, 286. Laborfalvi Benke Judit, 306. Lánd Ádám rendező 1813-ban, 245., 252. sz. Elfelejtett írók: Balás Sándor, 169. Petőfi színészélete, 292. Don Gunárosz: Lauka Gusztáv, 1908. 8. sz. Éjszaky Károlyról, 48. Fáy András vendégei, 124. Garay Jánosról, II. Mózes: Hugo Károly 281. sz. Goethe mint színházigazgató, 1910. 83. Az öreg takács levelei: Katona József életéből, 102. sz. Katona József színészi pályája); Egyetértés (267. Petőfi: Színészélet, Katonaélet, 287. Gyermekévek, 1908. 282. Egressy Gábor leveles ládája, 290. Vahot Imréről, 264. Az első Bánk, 1909. 23. [[Silberstein Adolf]], 83. Vas Gereben, 178. Petőfiné «Testvéri szózata», 1910. 59. Katona József családja, 65. Hogy írt Jókai? 84. Sopron régi színészetéről); Neues Pester Journal (1908. 263. sz. Der junge Gabriel Galambos: Zum 100. Geburtstag Gabriel Egressy's). A [[Pallas Nagy Lexikona]] négy utolsó kötetében a színészeti cikkeket részben ő írta.
 
==Munkái==
 
* Christen Ada, Egy elveszett nő dalai. Ford. Nagy-Kanizsa, 1873.
* A magyar irodalomtörténet-írás Bod Pétertől Toldy Ferenczig, Bpest, 1874. (Doktori értekezés).
125 ⟶ 121 sor:
 
===Kéziratban színművei===
 
Mózes, dráma 5 felvonásban (Ism. Erdélyi Prot. Közlöny 1878. 1. sz.); Szöktetés a szerájból, dalmű 3 felv., írta Bretzner K., ford., zenéje Mozarttól. (Először 1882. márc. 21.); Hoffman meséi, reg. operette 4 felv. Írta Jules Barbier, ford., zenéje Jaques Offenbachtól. (Először 1882. ápr. 14.); A kanári herczegnő, operette 3 felv. ford., zenéje Lecocqtól (Először a budai színkörben 1883. aug. 11.); Historiák Budán, drámai prolog 1 felv. 4. némaképlettel. Írta ... zenéje Szabados Károlytól. (Először 1884. okt. 4. a várszínházban); A rongyháziak, ered. énekes népszínmű 3 felv. zenéje Selley Gyulától. (Először 1885. febr. 14. a várszínházban); Gandillót, A Gabi villa, vígj. 3 felv. ford. (Előszrö 1887. febr. 26. a Nemzeti Színházban); A hún utódok, reg. dr. 3 felv. (Először 1890. jan. 24. a Nemzeti Színházban, Ism. Főv. Lapok 24., M. Szemle 8., 9. sz.); Királyleány tündérregéje, dr. költemény egy felv. (Először a budai színkörben 1890. júl. 30.); Az úttörők, dr. prolog a magyar színészet fennállásának százados ünnepén 1890. okt. 25. a Nemzeti Színházban; Viora, a tengerszem tündére, ered. eszményi ballett 3 felv. Jókai Mór után megzenésítette Szabados Károly. A szövegmagyarázatot írta. (Először a kir. Operaházban 1891. márcz. 14.); Találkozás, Berton Pierre színműve 4 felv. ford. (Előadták a Nemzeti Színházban 1909); Bábjáték, Pierre Wolf négyfelv. vígj., ford. (Nemzeti Színházban 1911. febr. 3.).
 
==Álnevei és jegyei==
Ostor, Ribes, Don Dongó, Ruy Blas, (V. A.) néhányszor a Fővárosi Lapokban; -i -l. és -al. ▼
 
▲Ostor, Ribes, Don Dongó, Ruy Blas, (V. A.) néhányszor a Fővárosi Lapokban; -i -l. és -al.
 
==Források==
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16381.htm Magyar Életrajzi Lexikon]
 
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/104/pc010485.html A Pallas nagy lexikona]
* {{szinnyei}}
* [http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz28/66.html Magyar színházművészeti lexikon]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Váradi_Antal”