„Várható érték” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átlag zöld linkjének javítása
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''várható értéketérték'''et a matematikai statisztikában használjuk. Feladata a mért értékek populációjának jellemzése egyetlen, azt jól közelítő értékkel leírni. Erre szolgál a [[számtani közép]], illetve az alábbiakban ismertetett '''várható érték'''. Kiszámítása lehetővé teszi a súlyozott számtani középarányos kiszámítását és értelmezését folytonos értékkészletű változóknál is. Változóként angol eredetiből származtatva az E betűvel jelöljük (Expectation).
 
== Leírása ==
Az <math>(\Omega, \mathcal{A}, \mathbf{P})</math> [[valószínűségi mező]]n értelmezett <math>X</math> [[valószínűségi változó]] '''várható értéke'''
 
 
::<math>
9 ⟶ 8 sor:
</math>
 
amennyiben ez az [[integrál]] létezik és véges. Ha nem létezik vagy nem véges, akkor az <math>X</math> valószínűségi változónak nincs várható értéke.
 
Ha <math>X</math> [[eloszlásfüggvény]]e <math>F_X</math>, akkor a várható értéket felírhatjuk a következő képlettel:
amennyiben ez az [[integrál]] létezik és véges. Ha nem létezik vagy nem véges, akkor az <math>X</math> valószínűségi változónak nincs várható értéke.
 
Ha <math>X</math> [[eloszlásfüggvény]]e <math>F_X</math>, akkor a várható értéket felírhatjuk a következő képlettel:
 
::<math>
19 ⟶ 17 sor:
</math>
 
Az <math>X</math> valószínűségi változó várható értékét több módon is szokták '''jelölni'''. A szakirodalomban leginkább az alábbi jelölésekkel találkozhatunk:
 
Az <math>X</math> valószínűségi változó várható értékét több módon is szokták '''jelölni'''. A szakirodalomban leginkább az alábbi jelölésekkel találkozhatunk:
 
::<math>
28 ⟶ 25 sor:
== Képlet abszolút folytonos és diszkrét valószínűségi változók várható értékének kiszámítására ==
 
[[folytonos valószínűségi változó|Abszolút folytonos]] és [[diszkrét valószínűségi változó]]k esetén a fenti képlet konkrétabb, könnyebben számítható formát ölt.
* Ha <math>X</math> abszolút [[folytonos valószínűségi változó]] (azaz ha van [[sűrűségfüggvény]]e, amit most <math>f_X</math>-szel jelölünk, akkor az <math>X</math> várható értékét az
 
::<math>
37 ⟶ 34 sor:
:képlet adja meg. Az abszolút folytonos esetben a várható érték pontosan akkor létezik, ha ez az integrál létezik, és véges.
 
* Ha <math>X</math> [[diszkrét valószínűségi változó]], akkor a pozitív valószínűséggel felvett értékek halmaza megszámlálható. Jelölje ezeket az értékeket most <math>x_1,x_2,\dots,x_n,\dots</math>, , a hozzájuk tartozó valószínűségeket pedig rendre <math>p_1,p_2,\dots,p_n,\dots</math>, azaz <math>\mathbf{P}(X=x_i)=p_i</math>, ekkor <math>X</math> várható értékét az
 
::<math>
43 ⟶ 40 sor:
</math>
 
:képlet adja meg. A diszkrét esetben a várható érték pontosan akkor létezik, ha ez a [[Sorozat_Sorozat (matematika)#Sorok|sor]] [[abszolút konvergens sor|abszolút konvergens]].
 
== A várható érték néhány fontosabb tulajdonsága ==
 
* Nem negatív valószínűségi változó várható értéke – amennyiben létezik – szintén nem negatív, azaz, ha <math>X\geq 0</math>, akkor <math>\mathbf{E}(X) \geq 0</math>.
 
* A várható érték [[lineáris leképezés]] az azonos [[valószínűségi mező]]n értelmezett valószínűségi változók terén, azaz ha <math>X</math> és <math>Y</math> azonos valószínűségi mezőn értelmezett valószínűségi változók, akkor bármely <math>a,b\in \mathbb{R}</math> esetén
 
::<math>
57 ⟶ 54 sor:
:(Ez lényegében azon a [[mértékelmélet (matematika)|mértékelmélet]]i összefüggésen múlik, hogy a [[mérték szerinti integrá]]l a [[mértéktér]]en értelmezett [[mérhető függvény]] lineáris leképezése.)
 
* Független valószínűségi változók várható értéke [[multiplikatív]], azaz ha <math>X</math> és <math>Y</math> független valószínűségi változók, akkor
 
::<math>
66 ⟶ 63 sor:
::<math>
\mathbf{E}(g(X)) = \int\limits_{\Omega} g(X) \, \mathrm{d}\mathbf{E} =
\int\limits_{-\infty}^{\infty} g(x) \, \mathrm{d}F_X(x) =
\int\limits_{-\infty}^{\infty} g(x)f_X(x) \, dx.
</math>
74 ⟶ 71 sor:
* Az ''X'' valószínűségi változó várható értéke megegyezik az első [[Momentum (matematika)|momentumával]]. Ilyen tekintetben a momentum tekinthető a várható érték általánosításának.
 
* A [[matematikai statisztika]] megkülönböztet [[elméleti várható érték|elméleti]] és [[tapasztalati várható érték]]et. Az előbbi egybesikegybeesik az ebben a szócikkben bemutatott várható értékkel, míg az utóbbi lényegében a [[statisztikai minta|statisztikai mintából]] számított [[átlag]].
 
== Források ==
* Bognár J.-né – Mogyoródi J. – Prékopa A. – Rényi A. – Szász D. ([[2001]]): Valószínűségszámítási feladatgyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest.
* Fazekas I. (szerk.) ([[2000]]): Bevezetés a matematikai statisztikába. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
* Medgyessy P. – Takács L. ([[1973]]): Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest.
* Michelberger P. – Szeidl L. – Várlaki P. ([[2001]]): Alkalmazott folyamatstatisztika és idősor-analízis. Typotex Kiadó, Budapest.
 
{{Portál|Matematika}}
[[Kategória:Matematikai statisztika|Varhato ertek]]