„Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Horváth Andor→Horváth Andor (esszéíró) (WP:BÜ), apróbb javítások |
a Egyértelműsítés |
||
9. sor:
== 1918-1944 közt ==
Az első világháborút követően romániai keretek közt a komparatisztika inkább mint módszer jelentkezik egyes magyar irodalmárok munkásságában. A közlemények nagyobb része a [[román-magyar irodalmi kapcsolatok]], [[szász-magyar irodalmi kapcsolatok]] kutatása, illetve a [[világirodalom]]történet tárgykörébe vág. A [[Korunk]] és az [[Erdélyi Helikon]] oldalain – e folyóiratok jellegéből következően – csak nagy ritkán jelenik meg összehasonlító tanulmány. [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]] [[Makszim Gorkij|Gorkij]] [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] recepciójáról írt (1932/11), a Helikon esszészerű írásai közül kiemeljük [[Lakatos Imre (újságíró)|Lakatos Imre]] [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] hatását (1928/1) és a néger problematika tükrözését (1929/4) vizsgáló tanulmányait; [[Molter Károly]] Kerr és Kraus (1929/6) viszonyát, [[Szerb Antal]] Arany János és Európa (1932/9) kapcsolatát, [[Vita Zsigmond]] pedig a transzilvanizmus román tükröződését (1934/1) elemzi; [[Szemlér Ferenc]] [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] ''Az ember tragédiája'' román (1935/3), [[Abafáy Gusztáv]] [[Móricz Zsigmond|Móricz]] történelmi trilógiájának német (1937/1) fordítását veti össze az eredetivel; [[Antalffy Endre]] [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] a keleti irodalmakban (1932/5) című dolgozatával említhető, s ide sorolható [[Gál István (irodalomtörténész)|Gál István]] [[Babits Mihály|Babits]] szerepe a magyarországi angol műveltségben (1941/11) c. tanulmánya is.
Az összehasonlító irodalomtudományhoz szigorúbb értelemben is hozzásorolható tanulmányok többsége az [[Erdélyi Irodalmi Szemle]], illetve az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]] hasábjain jelent meg. Ezek munkatársai közül [[Bitay Árpád]] volt a román-magyar kapcsolatok, kölcsönhatások leghűségesebb kutatója, de többnyire megelégedett a tények jelzésszerű regisztrálásával. 1922-ben megjelent [[magyar nyelv]]ű román irodalomtörténete mindig figyelmeztet a magyar vonatkozásokra, párhuzamos jelenségekre. [[Kristóf György]], a kolozsvári román egyetem magyar nyelv- és irodalom professzora szintén a román-magyar kapcsolatok terén talált összehasonlítási témákat: elsőként hívta fel a figyelmet a román népköltészet [[Balassi Bálint|Balassira]] gyakorolt hatására (Dacoromania 1922-1923; Cele trei Crişuri, 1926), a ''Cultura'' c. négynyelvű kolozsvári folyóirat magyar szerkesztőjeként közölte románul [[Jaklovszky Dénes]] ''Orosz hatás Brătescu-Voineşti-nél'' (1924/3) c. tanulmányát. Elemezte [[Octavian Goga|Gogának]] ''Az ember tragédiája'' fordítását (Irodalomtörténet, 1935/3-4), s beható összevetés után megállapította [[Kibédi Sándor]] [[Mihai Eminescu|Eminescu]]-tolmácsolásainak hibáit (Erdélyi Múzeum, 1935/1-3). Elkészítette az első román [[Jókai Mór|Jókai]]-monográfiát (Mauriciu Jókai. Kolozsvár, 1925), valamint a magyar irodalom- és nyelvtörténet első [[román nyelv]]ű összefoglalását (''Istoria limbii şi literaturii maghiare.'' Kolozsvár, 1934), amelyben rendszerint számba vette a román vonatkozásokat, kölcsönhatásokat. Mindkettő Bitay Árpád fordításában jelent meg.
25. sor:
A [[Második világháború|II. világháborút]] követő években az összehasonlító irodalomtudomány hosszú időre háttérbe szorul. A marxista újjáértékelési lázban és a haladó hagyományok felkutatása keretében legfeljebb néhány magyar-orosz, magyar-román kapcsolattörténeti írás jelenhetett meg, többek között [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] tanulmánya: ''A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai'' (Kolozsvár, 1946). Más irányú kapcsolatkeresés, összevetés a [[kozmopolitizmus]] vádját vonhatta maga után. Némi változás csak az [[1950-es évek]] második felében következik be; egyszerre ketten is visszahozták az irodalmi tudatba az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok emlékét: [[Kristóf György]] a [[Kelemen Lajos-emlékkönyv]]be Meltzlről (1957), [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imre]] az újrainduló [[Korunk]]ba [[Brassai Sámuel]]ről (1957/5) írt. Mondhatni velük párhuzamosan Magyarországon Berczik Árpád irányította a figyelmet a folyóirat úttörő jellegére francia (1959) és magyar nyelvű (1961) tanulmányban. A tudományág "polgárjogát" az akkori szocialista országok irodalomtudományában 1960 után nyerte vissza. A [[moszkva]]i Gorkij Világirodalmi Intézet ugyanis 1960-ban összehasonlító irodalomtörténeti vitát rendezett, s ezen meghirdette a "marxista összehasonlító módszer" alkalmazását, amelynek lényege, hogy a hasonlóságok okait az analóg társadalmi jelenségekben kell keresni. Ezután a kelet-európai országok óvatosan bekapcsolódhattak az 1955-ben Velencében létrejött Nemzetközi Összehasonlító Irodalmi Társaság (franciául: ''Associacion Internationale de Litterature Comparée – A.I.L.C.''; angol rövidítése: ''I.C.L.A.'') munkálataiba, s részt vehettek háromévenként tartott kongresszusain. Az 1961-es [[utrecht]]i (III.) kongresszuson már magyar és román küldöttség is megjelent. Ezt követően 1961-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Budapesten [[Kelet-Európa|kelet-európa]]i összehasonlító irodalomtörténeti tanácskozást hívott össze, amelyre [[Tudor Vianu]] vezetésével romániai küldöttség utazhatott, s ennek egyik tagja [[Jancsó Elemér]]. Ebből az alkalomból írta meg [[Vajda György Mihály]] A magyar összehasonlító irodalomtudomány történetének vázlatát (Világirodalmi Figyelő, 1963/3), melyben Meltzl szerepét is értékelte.
Nálunk az összehasonlító irodalomtudomány elméletét és hagyományait különösen a Korunk vállalja fel. Közlik Vajda György Mihály ismertetését a tudományág helyzetéről, s az MTA egyébként nem túl nagy lelkesedéssel fogadott s végül metodológiai vitákba veszett kezdeményezéséről egy kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet megírására (1963/2). [[Balogh Edgár]] ''Világirodalmi figyelőjében'' (1963/7) újra felfedezi Brassai és Meltzl lapját. Jancsó Elemér a magyar összehasonlító irodalomtudomány időszerű feladatait jelöli ki az [[Utunk]]ban (1963/31). [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] a nemzetközi összehasonlító folklórkutatás célkitűzéseit körvonalazza a Korunkban (1966/5). Az A.I.L.C. V. kongresszusára 1967-ben [[Belgrád]]ban kerül sor, s ugyanazon évben [[Bukarest]]ben – hazai magyar résztvevők nélkül – megrendezik az I. romániai összehasonlító irodalomtudományi értekezletet. A két helyen elhangzott 27 előadást 1968-ban az akadémia kötetben jelentette meg: ''Studii de literatură comparată'' (=Összehasonlító irodalmi tanulmányok). Ezek hatására a [[Korunk]] kihozza első összehasonlító irodalomtudományi számát ([[1968]]/3), melyben [[Kántor Lajos (irodalomtörténész)|Kántor Lajos]] és [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] összegzi a tudományág helyzetét és feladatait, [[Gál István (irodalomtörténész)|Gál István]] pedig Robert Owen utópista eszméinek hatását vizsgálja a magyar irodalomban. Vajda György Mihály rövidesen (1968/7) beszámol a belgrádi kongresszuson a magyar küldöttség javasolta tervről: el kell készíteni az európai nyelvű irodalmak összehasonlító irodalomtudományi történetét. 1969-ben sor kerül a II. romániai összehasonlító irodalomtudományi értekezletre, ezen már három kolozsvári magyar kutató is előadást tart; az előadások szövege [[román nyelv]]en a ''Probleme de literatură comparată şi sociologie literară'' (=Összehasonlító irodalmi és irodalomszociológiai problémák, [[1970]]) c. kötetben is megjelent. [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Engel Károly]] a 19. századi francia könyvek erdélyi forgalmáról, [[Mózes Huba]] Eminescu Glosszájának magyar tolmácsolásairól, [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] Petőfi [[19. század]]i román recepciójáról értekezik. A bukaresti ülésszakról Engel Károly mind a Korunk (1970/1), mind pedig a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]] (1970/2) hasábjain beszámol.
1970-ben Magyarországon és Romániában is Összehasonlító Irodalomtörténeti Bizottság alakul, az utóbbiba [[Csehi Gyula]] is bekerül, s a román küldöttség tagjaként részt vesz az A.I.L.C. [[Bordeaux]]-ban megrendezett VI. kongresszusán. Ottani tapasztalatairól a Korunk újabb összehasonlító irodalomtudományi számában ([[1971]]/12) ír cikket. Itt olvasható még a tudományág romániai szaktekintélyének, Alexandru Dimának a romániai komparatisztika jelenéről és távlatairól írt összefoglalója, valamint [[Szigeti József (irodalomtörténész)|Szigeti József]] tanulmánya ''A régi magyar irodalom komparatista szemlélete felé'' címmel. Dávid Gyula Ion Chinezu erdélyi magyar irodalomtörténetének komparatista vonásait mutatja ki, [[Ritoók János]] pedig a [[Klingsor von Ungerlant|Klingsor]] magyar kapcsolatait elemzi.
| |||