„Sánta Ferenc (író)” változatai közötti eltérés

(→‎Életpályája: Mózsi Ferenc nevét a Sántha Ferenc szócikkre linkeltem)
Pályakezdését az irodalomtörténészek [[Móricz Zsigmond]]éhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok [[Tamási Áron]]ra emlékeztetnek (''Kicsi madár''). Második kötetében (''Farkasok a küszöbön'', 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (''Nácik'', ''Olasz történet'', ''A veder''). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (''A Müller család halála''). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (''Szegény leány, szegény legény''; ''Kicsik és nagyok''). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (''Isten a szekéren''). ''Az ötödik pecsét'' (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik ''Húsz óra'' (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. ''Az áruló'' (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba.
 
A '''Húsz óra''' és '''Az ötödik pecsét''' című regényeiből film készült (lásd [[Húsz óra (film) és [[Az ötödik pecsét (film)]]).
 
[[Fájl:Ferenc Santa plaque in Budapest13.jpg|thumb|bélyegkép|200px|Sánta Ferenc emléktáblája Budapest XIII. kerületében (2009)]]