„Szászsebes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kékít |
||
84. sor:
* A várost [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] [[1387]]-ben kiadott engedélye alapján vették körül falakkal és védőművekkel. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1485]]-ös rendelete nyomán a falakat kijavították és magasították. [[1571]]-ben újra megerősítették. [[1849]] után a kapukat, a déli és a keleti oldalon állt [[barbakán]]nal és más erődítésekkel együtt lerombolták, de maguk a várfalak ma is szinte teljesen körülveszik a városmagot. Tornyai közül nevezetes a [[14. század]]i ''Studententurm'' ('Deák-torony' vagy ''Schneiderturm'' – 'Szabó-torony'). Az [[1438]]-as ostrom alatt ez a torony tartott ki legtovább és itt esett fogságba a [[domonkosok]] diákjaként a várost védő későbbi [[Georgius de Hungaria]], a „sebesi névtelen”. Az északi oldalon áll a ''Schmiedturm'' ('Kovács-torony'), a ''Schusterturm'' ('Csizmadia-torony'), a ''Bathoryturm'' ('Báthory-torony') és a Nyolcszögletű torony.
* A [[Ferences rend|ferences]] templom eredetileg a [[13. század]]ban épült, a kolostort [[1322]]-ben [[domonkosok]], [[1523]]-ban ferencesek, [[1529]]-ben ismét domonkosok lakták. A ferencesek [[1731]]-ben költöztek vissza Szászsebesre, templomukat [[1740]] és [[1769]] között romjaiból újjáépítették. [[1849]]-ben itt vette át [[Józef Bem|Bem]] [[Kossuth Lajos|Kossuth]] kitüntetését. Szerzeteseit [[1951]]-ben elhurcolták. A kolostort a [[2000-es évek]]ben újították föl.
* A Főtéren álló ''Zápolya-ház''ban ''(Fejedelmek háza, Königshaus)'' halt meg [[1540]]-ben [[I. János magyar király|Szapolyai János]]. Az egyemeletes épület eredetileg [[15. század]]i és a [[16. század]]ban bővítették. Udvari bejáratát két [[Római Birodalom|római kori]] kőoroszlán őrzi. [[Szászsebesszék]] gyűlése számára épült. Az [[Erdélyi Fejedelemség]] idejében a fejedelmek szállása és országgyűlések színhelye volt. Benne működik a ''Ioan Raica Múzeum'' könyv- és várostörténeti, szépművészeti, román és szász népművészeti kiállítással. [[Afrika]]i etnográfiai és természetrajzi anyaga [[Franz Binder]] hagyatékából való, aki a városi patika tulajdonosa volt.
* Az egykori [[Szászsebesi evangélikus gimnázium|szász evangélikus gimnázium]] eredetileg [[1784]]-ből való, mai épülete [[1863]] és [[1869]] között, a templomerőd nyugati oldalának elbontása után készült. Nyugati homlokzata a Kispiacra, a keleti a nagytemplom kertjére néz. Az iskola diákja volt [[Lucian Blaga]].
* A Belvárostól északra egy temetőben áll az ''Istenanya Elszenderülése'' [[Ortodox kereszténység|ortodox]] (eredetileg [[román görög katolikus egyház|görög katolikus]]) templom, amelyet egy korábbi templom helyén [[1778]]-ban építettek. A város [[1701]]-ben egy 35 faluból álló görög katolikus [[esperes]]i kerület központja volt. [[1733]]-ban öt román papját írták össze, [[1761]]-ben az ortodoxoknak négy, a görög katolikusoknak egy papjuk volt. [[1756]]-ban az ortodox fiatalok eltávolították a templomból Samuel Pop görög katolikus lelkészt, de [[1762]]-ben egy királyi rendelet ismét a görög katolikusoknak ítélte a templomot. Miután szűknek bizonyult, a görög katolikusok [[1817]]-ben elhagyták.
96. sor:
== Híres emberek ==
* Itt hunyt el [[1540]]. [[július 17.|július 17-én]] vagy [[július 21.|21-én]] [[I. János magyar király|Szapolyai János]] magyar király.
* Itt született [[1631]] körül [[Michael Pancratius]] erdélyi szász evangélikus püspök.
* Itt született [[1820]]. [[június 4.|június 4-én]] [[Georg Friedrich Marienburg]] történetíró.
| |||