„Kecsethy Márton” változatai közötti eltérés

kékít
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(kékít)
 
Családja nevét ősi birtokukról, [[Kecsed]]ről kapta ([[Doboka vármegye|Doboka vm.]]). [[1528]]. [[január 1.|január 1-jén]] nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ [[Erdély]]ben, [[Csehország]]ban és [[Stájerország]]ban.<br>
Még [[pápa (egyházfő)|pápát]], [[III. Pál pápa|III. Pált]] is megbontránkoztattamegbotránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen.
 
A [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] alatt [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a [[törökök|török]] támadások ellen, többek között [[Tihany]]t és [[Sümeg]]et is megerősítette. Harcolt a [[SzapolyaiI. János magyar király|Szapolyai-pártiak]], így [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. [[1538]]. [[január 21.|január 21-én]] elfoglalta [[Tátika-vár|Tátika várát]], [[Segesd]]et és [[Örményes]]t, melyek a [[gerse]]i Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostorokból és nemesi családoktócsaládoktól menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket [[1548]]-ban magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A [[veszprém vármegye]]i vezetőségbe ő segítette bele [[Devecseri Chorón András]]t, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.<br>
[[Székesfehérvár]] elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb [[Sümeg]]re menekítette.