„Tudományos fokozat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Barótfi (vitalap | szerkesztései)
tartalmilag hibás mondat, és ellentétes a későbbi megállapítással is, nevezetesen a PhD jelenlegi követelménye a kisdoktori és a C.Sc között van.
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
Magyarországon jelenleg egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a '''PhD''' a [[Latin nyelv|latin]] ''„philosophiæ doctor”'' (= ''A filozófia tanítója)'' rövidítése. Szervezett képzés esetén feltétele többek között az ún. abszolutórium megszerzése, tehát a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amely után megkezdődhet az ún. fokozatszerzési eljárás. A jelölt korábbi tudományos teljesítménye alapján – az egyetem erre irányuló döntése szerint – egyéni úton is felkészülhet a fokozatszerzésre (egyéni felkészülés). A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges. A fokozat hivatalos rövidítései [[angolszász országok]]ban a „PhD”, ritkábban DPhil, máshol, például [[Németország]]ban és [[Skandinávia]] területén „dr. phil.” (=''Doktor der Wissenschaften''), bizonyos szláv államokban pedig „CSc” (=''candidatus scientiarum'', kandidátus). A PhD zeneművészeti, képzőművészeti és iparművészeti megfelelője, a csak nevében eltérő DLA, amely a [[Doctor of Liberal Arts]], latinul a ''Doctor Liberalium Artium'' rövidítése. Ez a tudományos fokozat csak a zeneművészet, képzőművészet, az iparművészet és az építőművészet területén szerezhető meg.
 
46 ⟶ 45 sor:
== A magyar rendszer sajátosságai ==
 
A magyar tudományos minősítés tehát, ellentétben a 90-es években megfogalmazott tervekkel, továbbra is háromosztatú, és immáron Európában szinte példa nélküli rendszerként ötvözi az angolszász, a német, és a szovjet tudományos minősítéseket. A kisdoktori és a kandidátusi összeolvadásából létrejött a ''PhD'', amellyel szemben az angolszász országokban, minthogy az egyetlen ''tudományos fokozat''ról van szó, a legkomolyabb minőségi elvárásokat támasztják, azonban Magyarországon a színvonala általában a kisdoktori fölött, de a régi kandidátusi alatt marad.
 
A szovjet típusú tudományos minősítő rendszer eltűnésével szinkronban, a 90-es évek közepén Magyarországon újra bevezették a ''habilitáció''t, amely bevett tudományos minősítés volt a szocialista éra előtt. Ez képezi a rendszer második elemét, amely a gyakorlatban csupán az MTA kutatóintézeteiben dolgozók számára nem szükséges, minthogy a habilitáció eredetileg az oktatás minőségét vizsgálja, és a kutatóintézetekben oktatás nem folyik.
 
A rendszer harmadik eleme az MTA doktora ''cím'', amely teljességgel megegyezik a korábbi, szovjet típusú rendszer "Tudományok Doktora" minősítésével, csupán immáron nem tudományos fokozatnak, hanem címnek minősül. Bár számos kritika érte ezt a rendszert (amely olyan paradoxonokat szülhet, mint például, hogy a Cambridge-i Egyetemen PhD-t szerzett, és a Harvard Egyetemen professzori státusban lévő kutatót elméletileg nem lehetne kinevezni egyetemi tanárrá egyetlen magyar egyetemen sem, hiszen nem habilitált, és/vagy nem rendelkezik az MTA Doktora címmel) amely a korábbi tervekkel ellentétben éppen úgy háromosztatú mint a korábbi, érdembeli változás nem várható Magyarországon a tudományos minősítésekkel kapcsolatban.