„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés

Nyitra vármegye monográfiája & jav.
(Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása)
(Nyitra vármegye monográfiája & jav.)
 
== Fekvése ==
[[Galgóc]]tól 9 km-re, délre fekszik.
 
== Története ==
Udvarnok 1247 előtt [[Nyitra (település)|nyitrai]] várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki: Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott.
 
A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király. E nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben pedig [[V. István magyar király|V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], továbbá 1297-ben csere útján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést ''"Vduornuc"'' alakban említi, egyben a település első írásos említése is.
 
Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott.
 
Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot [[I. Lajos magyar király|Lajos]] király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos süllyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294-i. évi galgócföldi vám azonos volt az udvarnoki vámmal és révvel.
 
[[V. László magyar király|V. László]] 1453-ban Galgócot összes tartozékaival: Ó-Galgócz, Szent-Péterfalva, Udvarnok, Kis-Ujlak, Bajoncz, Zöldvár, Dicsi, Kelecsény, Cheneth, Jalsva, Diós, Lehotka, Pásztó és MedenczhelyekkelMedenczhely – egyetemben Ujlaki Miklósnak, néhai László bán fiának adományozta.
 
Az 1533-i dicalis összeirás szerint a nyitrai püspök birtokaihoz tartozott: Radosna, Alsó- és Felső-Vesztenicz, Racsic, Udvarnok, Szucsán, Szkacsán és Apáthi Livina mellett.
A Nyitra megyei [[lutheránus]] lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, [[Melcsic|Melsicz]], Vasárd, Attrak és Dióssi.
 
[[Fényes Elek]] Geográphiai szótára szerint: ''"Udvarnok (Irek), [[Nyitra vármegye]]i tót falu, közel a [[Vág (folyó)|Vág]] vizéhez, utolsó posta [[Galgóc]]tól 1 1/2 órányira. Lakja 1064 katolikus, 1 evangélikus, 26 zsidó. Van benne katolikus parókiális templom. Határa dombos; van erdeje; lakosai dohánytermesztéssel foglalatoskodnak. Földesura gr. [[Erdődy József]]né".''”.
 
Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték.
A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, az 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött.
 
Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: ''"A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a [[diószeg]]–[[Nyitra (település)|nyitra]]–[[Kálna (Szlovákia)|kálnai]] állami közútból [[Sempte]] községnél ágazik ki és Udvarnok, [[Bajmócska]] községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat."''
 
A Pallas nagy lexikona szerint: "kisközség„kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral"postatakarékpénztárral”.
 
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „''Udvarnok, Galgócztól délre, a Vág balpartján, 1394. r. kath. és kevés izr., túlnyomóan tót (106 német) lakossal. Postája van, táviró és vasuti állomása Galgócz. Kath. temploma 1788-ban épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A községtől 2 km. távolságban nyugotra, a Vág fölött emelkedő dombon, egy váracs vagy erődítés nyomai látszanak, a mely valószínűleg a török hódoltság idejéből származik. A faluban szeszgyár is van. 1247-ben nyitrai várbirtok volt. Későbbi földesura a Sárváry-család volt, a XVIII. század második fele óta pedig a gr. Erdődy-család. Jelenleg gr. Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0014/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-01-13|work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Galgóci járás]]ához tartozott.
 
== Nevezetességei ==
* A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1788]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén, melyet [[1559]]-ben említenek.
* [[Szent Vendel]] szobra a 19. században készült.
* A [[Szentháromság]] szoborcsoport 18. századi.
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a [[Vág (folyó)|Vágtól]] pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van.
 
Ez a rom a történészek kutatása szerint az ún.úgynevezett [[Szolgagyőr]]i Várispánságnak a központja lehetett. Stratégiai fontosságú volt, s ezért a közeli [[Galgóc]] és [[Bánya]] várak mellett ezt az inkább földvár jelleggel bíró [[Szolgagyőr]]t is fenntartották (sőt azt a honfoglalás utáni időben ''–'' tehát amikor már Galgóc régen létezett ''–'' építették fel). Ugyanis az udvarnoki rév a legalkalmasabb volt a Vágon való átkelésre és Nagyszombat vidékéről Nyitra felé ez volt a legtermészetesebb és legkönnyebben megszállható út. Ennek a révnek őrizete volt a szolgagyőri várjobbágyok első és legfőbb feladata. Erre vall az a körülmény is, hogy [[Szolgagyőr]] alkalmazottai között tárnok-udvarnokmester is volt, amely hivatalról tudjuk, hogy az a fővámszedővel volt egyenrangú. Így 1270-ből bizonyos Péter viselte e fontos hivatalt.
 
== Források ==