„Ártörténet” változatai közötti eltérés

 

[[Fájl:Magyar Pénztörténet.jpg|bélyegkép|Hóman Bálint: Magyar pénztörténet]]

 

„A gazdaságtörténetnek a pénztörténettel szorosan összefüggő, de külön tudományként művelt ága az ártörténet vagy történeti árstatisztika. Az ártörténet feladata – a történetíró szempontjából – a magángazdaságok gazdasági elhelyezkedésének vizsgálata, az egyes társadalmi osztályok vagy egyének megélhetési viszonyainak, gazdasági helyzetének és a jövedelmek értékének a pénz vásárlóereje alapján való megállapítása. Az ártörténet a vagyon alkatrészeit tevő földbirtok, ház, emberi és állati munkaerő, valamint a nevezetesebb szükségleti – élelmi, ruházati és háztartási – czikkek pénzbeli ellenértékének megállapítása és az így nyert eredményeknek a különböző osztályok és egyének vagyoni helyzetével való viszonyba hozatala által éri el a

* <!--[if !supportLists]-->Levéltárak, könyvtárak

* <!--[if !supportLists]-->Írók, filmesek, akik referencia számokat igényelnek munkáikhoz

* <!--[if !supportLists]-->Régiségekkel, a múlt hagyatékaival foglalkozók, árjegyzék gyűjtők

* Nagyközönség, aki emlékeit, családi történeteit akarja pontosabban érteni.

Az egyik legizgalmasabb ártörténeti kérdés a hosszabb időtávra vonatkozó idősoros elemzések és azok eredményei: pl. jobban élnek-e a mai emberek, mint a szocializmusban, illetve milyen értelemben? Milyen összefüggés van a vásárlóerő és a GDP között? Mennyivel keres jobban egy munkás vagy alkalmazott most, mint száz éve, a “boldog békeidőkben”: mennyi kenyeret tudott venni akkor és most? Mennyit költött lakásra, és mennyit most?

 

== A magyar ártörténet alapmunkái ==

 

Az elmúlt száz év legfontosabb alapmunkái az ártörténet területén:

* <!--[if !supportLists]-->Dr. Hóman Bálint: ''Magyar pénztörténet 1000-1325. ''Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1916.

* <!--[if !supportLists]-->Dányi Dezső, Zimányi Vera: ''Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig.'' Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989

* <!--[if !supportLists]-->Botos János: ''A korona, pengő és forint inflációja (1900-2006).'' Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2006.

* <!--[if !supportLists]-->Dr. Hajpál Gyula: ''Áralakulás a két világháború között. Mezőgazdasági termékek ára. ''Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1973.

* <!--[if !supportLists]-->Dr. Molnárfi Tibor: ''Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára. ''Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1973.

* <!--[if !supportLists]-->Dr, Marton Ádám: ''Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után''',''''' ''Statisztikai Szemle'', 90. évf. 5. sz és 6. sz. (2012)

* <!--[if !supportLists]-->''Árstatisztika''(1867-1911)''. Magyar Statisztikai Közlemények, ''Uj sorozat, 44. Kötet. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1913.

 

Európában a közelmúlt árstatisztikájával az Európai Unió statisztikai hivatala, az [http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ Eurostat] foglalkozik legtöbbet. Szinte mindenre kiterjedő statisztikai számításai lehetővé teszik, hogy az egyes uniós országok árait és béreit közvetlenül és közvetve is összehasonlítsuk.

 

 

Az informatika

legmodernebb alkalmazását mutatja az MIT (Massachusetts Institute of

 

== Források ==