„Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
Az [[Oroszország|orosz]] [[konstruktivista művészet|konstruktivisták]] a művész lényét nem tekintették fontosnak. Tatlin a [[művészet]]et céltudatos programnak tekintette. A művészeknek művészeten túli szerepet szánt: történelmi felelősség, küldetéstudat.
Élettapasztalatai is jelentősen befolyásolták művészetét. Matrózként és ikonfestőként is dolgozott. A későbbi munkáiban megjelenő függő szerkezetek és a konstrukciók iránti vonzódása a matrózkodásból fakadtak. Tatlin a közvetlen tapasztalatra hivatkozott (valószínűleg a matrózévekből örökölte), ennek következtében mindent magának
„A művészet nem hivatás, hanem munka” – mondta Tatlin. A tiszta őstörténethez kívánt visszamenni és a modern technikával egyesíteni azt. A technikát humanizálni akarta
A technika iránti vonzalom nála nem a technikai vívmányainak megjelenítése, mint a [[futurizmus|futuristák]]nál, sem pedig az urbánus művészet ábrázolása, mint a berlini [[dadaisták]]nál. Tatlin nem dicsőíti a gépet, hanem átlényegíti a művészettel. Az embert fel akarja szabadítani a gép uralma alól, a technika rabságából. „A művészetet az életbe” és a „Művészetet a technikába” jelszavak Tatlintól származnak. A művészet minden tekintélyre való tekintet nélküli megújítását vállalta, minthogy az újítást a modern művész kötelességének, magát a művészt pedig „a kollektíva kezdeményező egységének” tekintette.
79. sor:
== Képreliefek ==
[[1914]]-től leginkább a [[Dombormű|relief]] és a díszletkészítés érdekelte. Élete során
*''A pogány [[Vénusz]]'': ([[1911]])
*''Kötekedő Vénuszfi'': (1911)
| |||