„Gáz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (94.247.88.9), visszaállítva Sepultura szerkesztésére |
|||
25. sor:
|}
== Elemi gázok ==
{{DEFAULTSORT:Gaz}}▼
Az egyedüli [[kémiai elem]]ek, melyek normálállapotban (0 °C-on = 273,15 K; légköri nyomáson = 101.325 kPa) és gáz halmazállapotban stabilisak, a kétatomos molekulák közül a [[hidrogén]] (H<sub>2</sub>), a [[nitrogén]] (N<sub>2</sub>), az [[oxigén]] (O<sub>2</sub>), illetve kettő [[halogének]] közül, a [[fluor]] (F<sub>2</sub>) és a [[klór]] (Cl<sub>2</sub>). Ezek az "egyatomos molekulákat" alkotó [[nemesgázok]]kal együtt -ezek a [[hélium]] (He), [[neon]] (Ne), [[argon]] (Ar), [[kripton]] (Kr), [[xenon]] (Xe) és a [[radon]] (Rn)- alkotják az "elemi gázok" csoportját. A [[Molekula|molekuláktól]] való megkülönböztetés érdekében (főként angol nyelvterületeken) használják még a "molekuláris gázok" elnevezést is.{{refhely|Gray|5-17. oldal}}{{refhely|azonos=Villányi}}
== Fizikai tulajdonságok ==
=== Állapotjelzők, állapotegyenletek ===
A gázok legfontosabb tulajdonságait, az ''állapotukat'' alapvetően a négy legfontosabb rájuk jellemző adattal, négy ''állapotjelzővel'' tudjuk leírni. Ezek matematikai kifejezéséhez használjuk az ''állapotegyenleteket''. Ezen négy tulajdonság a [[nyomás]], a [[térfogat]], a [[hőmérséklet]], és az [[anyagmennyiség]]. A köztük bizonyos körülmények között fennálló kapcsolatokat próbálja meg leírni az összes állapotegyenlet, a legkezdetlegesebbek és a legjobbak is. Ezek az egyenletek megfelelő állapotok esetén elég pontosan működnek, azonban teljesen tökéletes, minden körülmény esetén működő állapotegyenletet nem ismerünk.
A nyomás azt mutatja meg, hogy adott felületre mekkora [[erő]]vel hat, mekkora erővel nyom az adott gáz. A nyomás a gázrészecskék diffúziójának a következménye, melynek során folyamatosan rugalmasan ütköznek a felülettel. A térfogat -mint [[extenzív mennyiség]]- a gáz térbeli kiterjedését mutatja meg; a hőmérséklet az anyag belső energiáját. Az anyagmennyiség a részecskék száma [[mól]]okban mérve (1 mol=6,022045·10<sup>23</sup> részecske).
==== Állapotegyenletek fejlődése ====
Az első gázegyenletet [[Robert Boyle]] angol tudós 1662-ben rögzítette megfigyelései alapján. Az egyenlet kimondja, hogy állandó anyagmennyiség és hőmérséklet mellett a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (vagyis ha a gázt összenyomjuk, nagyobb lesz a nyomása; ha kitágítjuk, akkor kisebb). Ugyanerre az eredményre jutott 1679-ben [[Edme Mariotte]] francia tudós is. Éppen ezért magyar nyelvterületen [[Boyle–Mariotte-törvény]]nek hívják{{jegyzet*|megj=Angol nyelvterületen Boyle-törvény; francia nyelvterületen pedig Mariotte-törvény az egyenlet neve}} a fenti állítást leíró egyenletet:
:<math>\qquad\qquad {p_1V_1} = {p_2V_2}</math>
Az 1800-as években történt a következő előrelépés, mikor is [[Joseph Louis Gay-Lussac]] és [[Jacques Charles]] francia természettudósok a gázok hőtágulását tanulmányozták, rájöttek, hogy a térfogat egyenesen arányos a hőmérséklettel:
:<math>{P}\propto{T}</math>
Továbbá:
:<math> {V} = {kt+b} </math>
Ezek szerint a térfogat nemcsak arányos a hőmérséklettel, de egyenlő a hőmérséklet és egy ''k'' arányossági tényező szorzatával, ha ahhoz hozzáadunk egy ''b'' állandót. Ebből következik, hogy:
:<math>V=V_0(1+\beta t)</math>
== Hivatkozások ==
=== Megjegyzések ===
{{megjegyzések}}
=== Jegyzetek ===
{{jegyzetek}}
=== Források ===
* {{hely|Georgia State University}} {{cite web|url=http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html|title=Hyper Physics|author=Georgia State University|accessdate=2014-03-25}}
* {{hely|Gray}} {{cite book|author=Gray, Theodore|title=Kémia elemek - Kalandozás a Világegyetem atomjai között|location=Budapest|publisher=Officina '96 Kiadó|year=2011|isbn=978-615-5065-06-4}}
* {{hely|Lewis}} {{cite web|url=http://www.wordwebonline.com/en/GASEOUSSTATE|title=Gaseuos State|publisher=Lewis, Antony|accessdate=2014-03-25}}
* {{hely|NASA}} {{cite web|url=http://www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Animation/frglab.html|title=Animated Gas Lab|publisher=National Aeronautics and Space Administration (NASA)|accessdate=2014-03-25}}
* {{hely|Northwestern Michigan College}} {{cite web|url=http://www.nmc.edu/~bberthelsen/c9n03.htm|title=The Gaseous State|publisher=Northwestern Michigan College|accessdate=2014-03-25}}
* {{hely|Veszprémi}} {{cite book|author=Veszprémi, Tamás|title=Általános kémia|location=Budapest|publisher=Akadémiai Kiadó|year=2011}}
* {{hely|Villányi}} {{cite book|author=Villányi, Attila|title=Kémia 9., Általános kémia|location=Budapest|publisher=Műszaki Könyvkiadó|year=2013}}
=== További források ===
* Anderson, John D.: ''Modern Compressible Flow: Third Edition; New York, McGraw-Hill (2004); ISBN=0-07-124136-1''
* Anderson, John D.: ''Fundamentals of Aerodynamics: Fourth Edition; New York, McGraw-Hill (2007); ISBN=0-07-295046-3''
* Hill, Philip; Peterson, Carl: ''Mechanics and Thermodynamics of Propulsion: Second Edition;Addison-Wesley (1992); ISBN=0-201-14659-2''
* Laurendeau, Normand M.: ''Statistical Thermodynamics: Fundamentals and Applications; Cambridge University Press (2006)''
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonscat|Gases}}
* [[Gőz]]
* [[Ideális gáz]]
{{csonk-fizika}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Fázisállapotok]]
| |||