„Igeszemlélet és igejelleg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a dupla a-k megszüntetése, egyéb apróság AWB
3. sor:
A [[nyelvészet]]ben az '''igeszemlélet''' ('''igeaspektus''', '''aspektualitás''') és az '''igejelleg''' ('''akcióminőség''', {{de}} '''Aktionsart'''<ref>A német terminust nem német nyelven írt munkákban is használják (lásd Bussmann 1998, 36. o., Crystal 2008, 38. o.).</ref>) az [[ige]] olyan kategóriái, melyekről nincs egységes nézet különböző [[nyelv]]ek nyelvészetében, és olykor egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek körében sem. Egyesek csak az igeszemlélet fogalmát használják, az igeszemléletekhez sorolják azokat is, melyeket mások igejellegeknek tekintenek.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése egyes angolajkú nyelvészekről (36. o.).</ref> Mások megkülönböztetik a két kategóriát, megjegyezve, hogy szorosan összefonódnak,<ref name="bussmann_97">Bussmann 1998, 97. o.</ref><ref name="bokor_219">Bokor 2007, 219. o.</ref> de közöttük sincs egység annak tekintetében, hogy mely vonások tartoznak az egyikhez, és melyek a másikhoz. Az is gond, hogy egyes igeszemléletek/igejellegek elnevezései alatt különböző nyelvészek más-mást értenek.
 
Van olyan nézet, amely szerint az igeszemlélet azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri vagy nem éri el a célját, illetve azt, hogy időben korlátozottan vagy korlátozás nélkül megy végbe, az igejelleg pedig a a cselekvés, történés tartamát, lefolyásmódját fejezi ki.<ref name="bokor">Bokor 2007, 219–220. o.</ref>
 
Más nézet a kifejezésük eszközei szerint különbözteti meg a két kategóriát: az igeszemlélet szóalaktani<ref>A „szóalaktan” terminus Bokor 2007-ben található értelmében (254. o.).</ref> módszerekkel lenne kifejezve, az igejelleg pedig az igető [[szókincs|lexikális]] jelentésébe lenne beleértve vagy [[szóképzés|képzők]] útján lenne kifejezve.<ref name="crystal">Crystal 2008, 38. o.</ref> Megint mások szerint igejelleg csak az, amit képzőkkel fejeznek ki.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése az igejelleg kifejezéséről vallott különböző nézetekről (36. o.).</ref>
 
Azok között a nyelvészek között is, akik csak igeszemléletet vesznek tekintetbe, jelentős nézeteltérések vannak az ezen belül létező kategóriák kezelését és leírását illetően. Ez annak tudható be, hogy a szemlélethez több tényező kölcsönhatása járulhat hozzá: az ige lexikális jelentése, az ige szóalaktani képe, [[segédige|segédigék]], [[igeidő]]k, az ige [[bővítmény]]einek jellegzetességei stb.<ref>Bussmann 1998, 96. o.<name="bussmann_96"/ref>
 
Nem minden nyelv nyelvészetében foglalkoztak és foglalkoznak egyforma érdeklődéssel az igeszemléletekkel és az igejellegekkel. Olyanok esetében, mint például a [[szláv nyelvek]], már régen kezelik mélyrehatóan az igeszemléleteket, mivel ezekben viszonylag koherens rendszert alkotnak az által, hogy grammatikai eszközökkel jelölik őket, azaz gyakran azonos lexikális jelentésű igék szemléletek szerinti párokat alkotnak, olykor toldalék hiánya vs. grammatikai toldalékkal jelölve az igeszemléleteket, máskor toldalékkal az egyiket és a másikat. Viszonylag újabban olyan nyelvek grammatikáiban is foglalkoznak többé-kevésbé az igenemekkel és az igejellegekkel, amelyekben ezeket nem fejezik ki olyan rendszeresen, mint a szláv nyelvekben.
38. sor:
 
* A szokásos (''habitual'') a folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Hosszú időtartamú, szünetekkel megszakított cselekvést, történést, állapotott fejez ki. Olykor az angol terminust az ''iterative''-vel tartják azonos jelentésűnek. Példák: ''Caroline '''works''' in England'' ’Caroline Angliában dolgozik’,<ref>Bussmann 1998, 499. o.</ref> ''She '''used to go''' to work by car'' ’Autóval szokott munkába járni’.<ref>Bussmann 1998, 604. o.</ref>
 
* A kicsinyítő (''diminutive'') a folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Kis intenzitású cselekvést fejez ki: {{de}} ''hüsteln'' ’köhécsel’ vs. ''husten'' ’köhög’, ''spötteln'' ’ingerkedik’ vs. ''spotten'' ’gúnyt űz’.<ref>Bussmann 1998, 315. o.</ref>
 
* A kezdődő (''inchoative'' vagy ''inceptive'') a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája: ''burst into flames'' ’lángba borul’, ''fall asleep'' ’elalszik’. A hirtelen kezdődőt angolul ''ingressive''-nek is nevezik.<ref name="bussmann_342"/>
 
* A változó (''transformative'') szintén a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Nem cselekvő által okozott állapotváltozást fejezi ki: ''age'' ’megöregszik’, ''cool off'' ’lehül’, ''go blind'' ’megvakul’.<ref>Bussmann 1998, 1220. o.</ref>
 
* A pillanatszerű (''punctual'') a nem folyamatos alkategóriájaként hirtelen cselekvést, történést fejez ki: ''explode'' ’felrobban’, ''find'' ’megtalál’.<ref name="bussmann_342"/>
 
* A befejező (''resultative'', ''conclusive'', ''effective'', ''finitive'' vagy ''terminative'') is a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Cselekvés végét, véghezvitelét fejezi ki: ''find'' ’megtalál’, ''kill'' ’megöl’.<ref>Bussmann 1998, 1004. o.</ref>
 
* Az angol ''factitive'' és ''causative'' terminusok részben a magyar műveltetőnek felelnek meg (az [[alany]] azt okozza, hogy másvalaki végezze az ige által kifejezett cselekvést: ''She makes him eat'' ’Eteti’),<ref>Crystal 2008, 70. o.</ref> de olyan igéket is minősítenek, amelyek történés (''fell'' ’ledönt’, ''melt'' ’olvaszt’) vagy minőségi változás okozását fejezik ki: ''blacken'' ’feketít’, ''redden'' ’pirosít’.<ref>Bussmann 1998, 168. o.</ref>
 
* Az intenzív (''intensive'') nagy intenzitású cselekvéseket, történéseket fejez ki: ''scream'' ’kiált, sikolt’, ''smash'' ’összetör, szétzúz’.<ref>Bussmann 1998, 579. o.</ref>
 
92 ⟶ 85 sor:
 
Befejezett igét kétféleképpen lehet képezni befejezetlenből:
* prefixum hozzáadásával a befejezetlen igéhez: ''čitati'' ’olvas’ → '''''pro'''čitati'' ’elolvas’ ('''''Čitam''' knjigu'' ’Könyvet olvasok / Olvasom a könyvet’ vs. ''Oni traže da '''pročitam''' knjigu'' ’Azt kérik tőlem, hogy olvassak el egy könyvet / olvassam el a könyvet’);<ref>Klajn 2005, 106. o.<name="klajn_106"/ref>
* a befejezetlen ige tövéhez illesztett szuffixum kicserélésével: ''bac'''a'''ti'' ’dob’ → ''bac'''i'''ti'' ’eldob’;<ref>Čirgić 2010, 114. o.</ref>