Főmenü megnyitása

Módosítások

84 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
link jav.
Az 1576 és 1620 között gyártott edényekből kevés maradt fenn, ezek az európai múzeumok féltve őrzött kincsei.
 
A 18. század kezdetén Franciaországban egész sor manufaktúra készített lágyporcelánt. Az igazi európai porcelánt [[Johann Friedrich Böttger]] német alkimista keramikus, valamint [[Ehrenfried Walter von Tschirnhausen]] matematikus-fizikus találta fel. A [[meisseni porcelángyár]]at 1710. január 23-án létesítette [[ErősII. Ágost lengyel király|I. Frigyes Ágost szász választófejedelem ''(„Erős Ágost”)'']]. Bár a színes díszítés először 1710-ben sikerült, a színek minősége még nem volt megfelelő, a zöld lepattogzott. Kezdetben kevés kisplasztikát gyártottak itt. [[Gottlob Kirchner]] szobrász óratartókat, gyertyatartókat, mosdómedencéket modellált, de nagy méretű állatfigurákat, sőt egy közel egyméteres [[Pál apostol]] figurát is készített a Japán-palota részére. A 18. század harmincas éveiben a meisseni gyár termelése annyira megnövekedett, hogy az európai piacon egyeduralkodóvá vált.
 
Kändler legnagyobb újítása a korízlésnek megfelelő, apró figurácskák modellálása volt; több mint ezer ilyen került ki a keze alól. [[Meißen]] nagy hírét a század harmincas éveiben gyártott, 16–20 cm-es szobroknak köszönheti: ezek évszázadokra kijelölték a porcelánplasztika útját. A kis figurák a [[rokokó]] időszakában, főleg 1740 után váltak kedveltté. A 19. század elején a porcelántárgyak stílusa a [[klasszicizmus]] jegyében alakult tovább.