„Leon Battista Alberti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Leon Battista Alberti olasz humanista művész, építész, festő, költő, régész, filozófus és zenész életrajza (bővítés)
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
10. sor:
Tanulmányait Velencében kezdte meg, ahova apja üzleti megfontolásból költözött, majd [[Padova|Padovában]] folytatta [[Gasparino Barzizza]] humanista iskolájában. Ezután beiratkozott a bolognai egyetemre. Kánonjogi tanulmányait azonban 1421-ben félbe kellett hagynia, mivel elvesztette apját. Rokonaival folytatott sikertelen vagyonjogi vitái miatt életének ez igen nehéz időszaka volt, akik származása miatt kizárták az örökségből, majd betegsége rótt rá keserves megpróbáltatásokat. Bolognai éveiben írta többek között Philodoxeos című latin nyelvű komédiáját, valamint a ''De commodis litterarum atque incommodis'' című értekezést. Ezekben az években matematikai, fizikai és optikai tanulmányokat is folytatott, amelyeket később gyümölcsöztetett a perspektíva-elmélet terén, valamint az építészetben. Kánonjogi tanulmányait végül 1428-ban fejezte be, ekkor doktorált egyházjogból.
 
==1428 utáni évek==
1431 körül lett [[Biagio Molin]] gradói pátriárka titkára, akivel Rómába költözött. Pártfogója ajánlására pápai hivatalt kapott, később pappá szentelték, majd perjelként működött egy kolostorban. 1432-ben kinevezték a pápai kancellária titkárává és egyúttal elnyerte a Firenze közelében fekvő gangalandii San Martino priorátusát. E tisztség és a vele járó javadalom egyúttal jó anyagi feltételeket is biztosított számára, ezután életének nyugodt, termékeny periódusa következett. Ekkor került kapcsolatba a pápai udvar humanistáival, köztük [[Poggio Bracciolini]]val és [[Flavio Biondóval]] is, és megírta, olasz nyelven, a Della Famiglia első három könyvét.
 
18 ⟶ 19 sor:
1452-ben mutatta be a pápának építészi működése eredményeként írt nagyszabású építészeti traktátusát, a De re aedificatoriát, melyet azonban később még élete végéig alakítgatott és közben jelentős építészi feladatokat is megoldott: megtervezte a ''Tempio Maltestiano'' átépítését Riminiben [[Sigismondo Malatesta]], majd [[Giovanni Rucellai]] firenzei patrícius kívánságára homlokzatot tervezett a firenzei Santa Maria Novella számára és tervet készített a firenzei Palazzo Rucellaihoz. [[Ludovico Gonzaga|Ludovico Gonzagával]] való kapcsolata 1459-ben kezdődött, amikor a pápát a [[mantova]]i zsinatra kísérte. A fejedelem megbízásából Mantovában megtervezte a San Sebastiano- és a Sant'Andrea-templomot, és dolgozott a firenzei Santissima Annunziata szentélyén is.
 
==Főbb munkái==
Kortársai nagy műveltségéért enciklopédikus embernek nevezeték. ''Philodoxios'' című, latin nyelven megírt vígjátékát kezdetben antik műnek tartották. Festményeit a perspektíva teszi kiválókká. Az építészetben az a főérdeme, hogy az antik építészetet és különösen a római stílust eredeti tisztaságában emelte érvényre, nem úgy mint kortársai, a kora reneszánsz művészei. Legnagyobb építészeti műve a [[Szent András-templom (Mantova)|Szent András-templom]] [[Mantova|Mantovában]], a [[Szent Ferenc-templom]] [[Rimini]]ben és a [[Palazzo Rucellai|Rucellai-palota]] [[Firenze|Firenzében]].