„A buddhizmus és a római világ” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
==Pandiai küldöttség==
A római történelmi krónikák beszámolnak arról, hogy egy Porusz (Pandion, [[Pandia]]<ref>{{cite book|author=Nagy Nikoletta |title= Ázsia és Afrika országainak középkori történelme|year= 2014|place=Beregszász|other=Egyetemi jegyzet|url=http://www.genius-ja.uz.ua/sites/default/files/csatolmanyok/magyar-nyelvu-oktatasi-jegyzetek-es-magyar-nyelvu-szaknyelvi-szotarak-keszitese-a-nyertesek-dokumentumai-725/nagynikoletta.azsiaesafrikaorszagainakkozepkoritortenelme.pdf|accessdate=2015-03-29}}</ref> vagy Pandita) nevű indiai király követséget küldött [[Augustus római császár|Augustus császárnak]] valamikor az i. e. 22 és i. e. 13 között. A követség egy bőrre tetovált diplomáciai levéllel érkezett és az egyik tag felgyújtotta saját magát [[Athén]]ban, hogy a hitét demonstrálja. Az ügy hatalmas szenzációt keltett, amelyről [[Damaszkuszi Nikolausz]] is beszámolt, aki találkozott a követséggel [[Antiokheia|Antiokheiában]] (a mai [[Antakya]] közelében, [[Törökország]]ban). Erről az esetről [[Sztrabón]] (XV,1,73 {{refhely|Strabo}}) és [[Cassius Dio]] (liv, 9) is írt. Az öngyilkos követnek sírhelyet emeltek, amely látható volt még [[Plutarkhosz]] idejében.
 
==A buddhista kultúra és a kereszténység előtti ókori Görögország==
45. sor:
{{Fő|A buddhizmus és a gnoszticizmus}}
 
A korai 3-4. században [[Kereszténység|keresztény]] írók, mint például [[Hippolütosz (ellenpápa)|Hippolütosz]] és [[Szent Epiphaniosz|Epiphaniosz]] írtak egy bizonyos [[Szkítiánosz]]ról, aki ellátogatott Indiába i. sz. 50 körül. Útjáról a "Két igazság tana" című művel tért vissza Európába. [[Jeruzsálemi Szent Cirill]] szerint Szkítiánosz tanítványa (Terebinthusz) "Buddhaként" mutatkozott be.{{refhely|Tere}}) Terebinthusz ellátogatott [[Palesztina|Palesztinába]] és [[Júdea|Júdeába]], majd végül [[Babilon]]ban telepedett le, ahol átadta a tudását [[Mani]] prófétának. Ezzel megteremtette a [[manicheizmus]] alapjait.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/310106.htm Jeruzsálemi Szent Cirill, Kateketikai tanítás 6.]</ref>
 
==Kapcsolódó szócikk==