„A buddhizmus terjedése a selyemúton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Kína tartományai (WP:BÜ), apróbb javítások
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Central Asian Buddhist Monks.jpeg|bélyegkép|220px|Egy kék szemű [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] szerzetes tanít egy másik szerzetest a [[Bezeklik Ezer Buddha-barlangok]] egyik freskóján, 9-10. század, ([[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület|Ujgúria]]).]]
 
Indiából kikerülve a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak mentén, az azokon közlekedő karavánok és hittérítő szerzetesek segítségével haladt területről területre. Az útvonalak közül a legjelentősebben a '''selyemút mentén terjedt a buddhizmus'''.<ref>[http://birtalan.innerasia.hu/download/dolgozatok/koreai-vallasok/2011-1/radics_peter_bulguksa.pdf www.birtalan.innerasia.hu - Radics Péter: Bulguksa]</ref> Így érkezett legelőször Kína területére is, a [[Han-dinasztia]] idején az 1-2. században.<ref>Zürcher (1972), pp. 22–27.</ref><ref>Hill (2009), p. 30, a ''Hou Hanshu'' kínai nyelvű változata, és p. 31 a fordítása.</ref>
Ebből az időből valók a Kína területén tevékenykedő buddhista szerzetesek (mind külföldi) első fordításai, feltehetően a [[Kusán Birodalom]] [[Tarim-medence|Tarim-medencébe]] való benyomulásának és a [[gréko-buddhizmus]] terjedésének következtében.<ref>Zürcher (1972), p. 23.</ref>
 
A közép-ázsiai és kínai buddhizmus közvetlen kapcsolata folytatódott a 3-7. századokban, egészen a [[Tang-dinasztia|Tang]] időszakig. A 4. századtól [[Fa-hszien]] (395–414), majd később [[Hszüan-cang]] (629–644) kínai buddhista szerzetesek észak-indiai zarándoklatai által lehetőség nyílt az eredeti források tanulmányozására is.
Ebben az időszakban az India észak részét Kínával összekötő szárazföldi útvonalak többsége a buddhista Kusán, majd a [[Heftaliták|Heftalita Birodalom]] fennhatósága alá tartoztak. Ezekben az évszázadokban az indiai buddhizmus és a nyugati hatások ([[gréko-buddhizmus]]) kereszteződésével számos iskola jött létre [[Buddhizmus Közép-Ázsiában|Közép-Ázsiában]] és [[Kínai buddhizmus|Kínában]].
 
15. sor:
 
===Első találkozások===
A buddhizmus a [[selyemút]]on keresztül érkezett Kínába. A kínai [[selyem]]mel való igen jól jövedelmező kereskedés a [[Han-dinasztia]] (i. e. 206 – i. sz. 220) kezdődött ezen az útvonalon, amely a [[Földközi-tenger]]től elért a [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] által létrehozott [[Hellenizmus|hellenisztikus]] királyságok (i. e. 323 - i. e. 63) rendszerén át a mai [[Afganisztán]]on és [[Tádzsikisztán]]on keresztül Kína határáig ([[Alexandreia-Eszaté]] - azaz a "Legtávolabbi Alexandria").<ref>[http://mult-kor.hu/cikk.php?id=8823 www.mult-kor.hu - Nagy Sándor elfeledett birodalma - 2004.12.08., olvasva: 2014.12.03.]</ref> A selyemúton az első megálló a mai Afganisztán területén található, egykor hatalmas [[Görög-Baktria uralkodóinak listája|Görög-Baktriai királyság]] (i. e. 250 - i. e. 125) és a mai Pakisztán területén elhelyezkedő [[Indo-görög királyság]] (i. e. 180 - i. sz. 10) volt, amelyek közel 300 éven keresztül támogatták a buddhizmust ([[Gréko-buddhizmus]]).
 
Egy félig legendás történet szerint a buddhizmus a selyemúton keresztül akkor érkezett Kínába, amikor az 1. században a Han-dinasztia Ming császára egy követet küldött nyugatra. Az ebből a forrásból származó történetet azonban nem fogadja el mindenki. A tényleges kölcsönhatás az idegen országokkal csak a 2. században kezdődött, amikor a Kusán Birodalom behatolt a Kína területéhez tartozó Tarim-medencébe. Az első hittérítők és fordítók feltehetően [[pártusok]], [[szogdok]] vagy [[kusánok]] voltak.<ref>Foltz, "Religions of the Silk Road", pp. 37–58</ref>
30. sor:
 
===Kereskedők===
Az i. e. 5-6. században a kereskedelem és a készpénz egyre fontosabbá vált. A kereskedőknek jobban tetszett a buddhista erkölcs, mint a hagyományos vallásoké, amelyek úgy tűnt, hogy az újonnan kialakuló társadalmi osztályokkal nem igazán törődtek. A kereskedők támogatták a selyemút mentén lévő buddhista kolostorokat, cserébe a kolostorokban meg is szállhattak éjszakára. Ilyen módon a kereskedők elszállították távoli helyekre a buddhizmus tanait,<ref>Jerry H. Bentley, ''Old World Encounters: Cross-Cultural Contacts and Exchanges in Pre-Modern Times'' (New York: Oxford University Press, 1993), 43-44.</ref> valamint közreműködtek a közösségen belüli [[Diaszpóra|diaszpórák]] kialakításában, amelyek idővel a buddhista kultúrára épültek. Emiatt ezek a közösségek műveltségi központokká is váltak, amelyeknek jól szervezett piacaik és raktáraik voltak.<ref>Jerry H. Bentley, ''Old World Encounters: Cross-Cultural Contacts and Exchanges in Pre-Modern Times'' (New York: Oxford University Press, 1993), 48.</ref> A buddhizmus terjedése a selyemúton hozzávetőlegesen a 7. századig tartott, amikor az iszlám vallás hatalmas fejlődésnek indult.
 
===Hanyatlás===
71. sor:
 
==További jegyzetek==
* '''''China's Holy Mountain: An Illustrated Journey into the Heart of Buddhism''''' - Christoph Baumer. I.B.Tauris, London 2011. www.ibtauris.com ISBN 978-1-84885-700-1
* ''Religions of the Silk Road'', Richard Foltz, Palgrave Macmillan, 2. kiadás, 2010, ISBN 978-0-230-62125-1
* ''The Silk Road Journey with Xuanzang'', Sally Hovey Wriggins, Westview Press, 2004, ISBN 0-8133-6599-6