„Gombos” változatai közötti eltérés

A környéken már 6000 éve megtelepedett az ember. A falu határában több [[Kőkorszak|kőkori]] település nyomai is fellelhetőek, mint azt az [[1952]]-es, Wellenreiter Pál vezette ásatás leletei is bizonyítják. Később [[Avarok|avar]] földvár állt itt, ennek nyomai már nem láthatóak. A [[honfoglalás]] korából is gazdag leletanyag került elő. Gombos az [[Árpád-kor]]ban már jelentős település volt. Vára a [[13. század]]ban már állt. A település neve ebben az időben Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után. Ebből a névből ered mai szerb neve. [[1494]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] városi rangra emelte és polgárainak kiváltságokat adott. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] országgyűlést tartott itt. [[1526]]-ban a török felégette, ezzel elvesztette korábbi jelentőségét. [[1677]]-ben szabadult fel a török iga alól. [[1703]]-ban a [[kurucok]] foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet [[1770]]-ben elmosott az árvíz. [[1773]]-ban magyarok népesítették be, temploma [[I. László magyar király|Szent László]] tiszteletére épült. [[1866]]-ban tűzvész, [[1876]]-ban árvíz pusztította. [[1910]]-ben 3225 lakosából 3008 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bács-Bodrog vármegye]] Apatini járásához tartozott, majd [[Hódság]]hoz csatoltákcsapták had legyenek gazdagok.