„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés))
}}
 
'''Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier''',<ref group="m">Található olyan forrás, amely feltünteti születési neveként a ''Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer'' formát [http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=7733 Példa erre a német hangzású névváltozatra]. Gyermekkorában a hugenották üldözése miatt német fennhatóság alatt élt és ifjúként egyfajta franciaellenesség is kialakult benne. Egy volt iskolatársának, C. H. Pfaffnak 1788. május 30-án így írt Mömpelgardból: „Nincs időm hosszú levelet írni, a franciák terhemre kezdenek válni...” és egy évvel később, 1789. július 16-án ugyanennek írta: „Noha te, mint én is, idegen vagy Franciaországgal szemben” - de az idő haladtával még jóformán a német nyelvet is elfeledte és talpig franciává vált.</ref> aki korán elhunyt bátyja után nevét, a Georges-ot felvéve a '''Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier'''-re változtatta, de röviden '''Georges Cuvier''' néven ismert ([[Montbéliard]], [[1769]]. [[augusztus 23.]] – [[Párizs]], [[1832]]. [[május 13.]]) francia [[Zoológia|zoológus]], [[geológus]], az [[Az emlősök törzsfejlődése#összehasonlító anatómia|összehasonlító anatómia]] megalapítója, az [[őslénytan]] úttörője és korának egyik legnagyobb természettudósa. [[Pierre-Paul Royer-Collard]] ''az intelligencia Napóleonjának'' nevezte, míg [[Franciaország]]ban sokan ''kora [[Arisztotelész]]eként'' üdvözölték. {{Zoonév|Cuvier}}
 
A [[19. század]] első felében vezető alakja volt azoknak a természettudományi kutatásoknak, melyek az élő állatokat és a [[fosszília|fosszíliákat]], más nevén az ősmaradványokat kutatta. Képes volt arra, hogy néhány darab csontból rekonstruáljon egy teljes élőlényt, amiből aztán még következtetéseket is levont az állat életmódját illetően. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy felismerte a részek viszonossági elvét, a [[Georges Cuvier#A korreláció törvénye|korrelációs törvényt]], mely szerint az állat egy adott része a test valamennyi többi részét is meghatározhatja.
Cuvier születésétől, taníttatásából és meggyőződéséből eredően is hithű [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt, és az is maradt egész életében.{{refhely|Coleman 1962|16. old.}} Rendszeresen részt vett egyháza szertartásain, ennek ellenére a hitét magánügyként tudta kezelni olyan esetekben, amikor állami hivatásából adódóan ő felügyelte a protestáns felekezeti kisebbségek kormányzati oktatási programjait. A párizsi Bibliatársulat 1818-as alakításakor annak létrejöttében aktívan részt vett, és később ő lett a társulat elnökhelyettese.{{refhely|Larson 2004|8. old.}} 1822-től 1832-ben bekövetkezett haláláig a Francia Egyetem teológiai kar protestáns fakultásának a nagymestere volt.{{refhely|Taquet 2009|127. old.}}
 
Cuvier 1804. február 2-án kötött házasságot Anne Marie Sophie Loquet du Trazail-jal (1768–1849), aki özvegyasszony volt, mivel férje, Duvaucel tábornok a forradalmi terror áldozatául esett.<ref name="bibliotheque"/> Amilyen szerencsés volt a tudományos és politikai életben, ez nem mondható el a magánéletéről. A házasságból négy gyermeke született, és további négy gyermeket adoptált, de egy örökbefogadott gyermeke kivételével mind fiatalon, még Cuvier életében meghaltak. Legnagyobb csapást Clementine nevű lányának elvesztése jelentette, aki megérte a felnőttkort, és 1827-ben, pont házasságkötése előtt hunyt el [[Gümőkór|tuberkolózisbantuberkulózisban]]. Halála után két nappal Cuvier visszatért dolgozni, és belügyminiszterként egy bizottságban volt elnök, amikor eltakarta az arcát és zokogni kezdett. A jelenlévőktől elnézést kért és ezt mondta: „Bocsánat uraim. Apa voltam, de elvesztettem mindent.”{{refhely|Lee 1833|26. old.}} Ő maga Párizsban halt meg öt évvel később, 1832. május 13-án, amikor a városban [[kolera]]járvány pusztított, őt [[Agyi érkatasztrófa|szélütés]] érte, és abba halt bele.{{refhely|Lambrecht 1938|}} George Cuviert Párizsban, a [[Père-Lachaise temető]]ben helyezték örök nyugalomra.<ref name="macroevolution"/>
 
== Tudományos elméletei és azok hatása ==