„1973-as olajválság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.183.218.128 (vita) szerkesztéséről Szilas szerkesztésére
8. sor:
Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődő olajáremelkedés, ami eladósította végül a kommunista országokat. Az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[jom kippuri háború]] hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban [[Izrael]]t támogatják [[Szíria|Szíriával]] és [[Egyiptom]]mal szemben. Az olajembargó az [[Amerikai Egyesült Államok]]at és [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] szövetségeseit, valamint [[Japán]]t érintette. A kitermelt nyers [[kőolaj]] hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát).<ref>[http://www.vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_kulfold/081211_olajvalsag_252465 A harmincöt éves olajválság]</ref> A második olajválság [[1979]]-ben következett be.
 
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi [[Keleti blokk|szovjet tömbbe]] tartozó [[kommunizmus|kommunista]] országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű [[nehézipar]]a nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy [[Kapitalizmus|kapitalista]] nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. [[Magyarország]]on, mint akkori [[Magyarország 1957–1989 között|államszocialista országban]] is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió összeomlásának]] és ezáltal a [[Rendszerváltás Magyarországon|magyarországi rendszerváltozásnak]] is.A benzin 370Ft
 
==Jegyzetek==