„Bay Zoltán” változatai közötti eltérés

*A spektroszkópiai[[spektroszkópia]]i kísérletekben ultraibolya fényforrásként szolgáló Bay-Steiner-féle lámpa létrehozása.

*A másodlagos [[Fotoelektron-sokszorozó|elektronsokszorozás]] elvét felhasználó mérési eljárás kifejlesztése a részecskeszámlálásra, amellyel három nagyságrenddel megnövelve a részecskeszámlálás sebességét lehetővé vált a mérés a nanoszekundumos tartományban.

*A Budapesten 1946. február 6-án végrehajtott kísérlet a [[Magyar Hold-radar kísérlet|Holdról kapott radarvisszhang kimutatására]], amely a radarcsillagászat születésének tekinthető, és amely számára meghozta a tényleges világhírt. .

*A [[fotoszintézis]] fizikájában az energiaátvitelre vonatkozó Bay-Peartslein elmélet kidolgozása.

*A [[méter]] új definíciójára 1965-ben tett javaslata, amely szerint a hosszmérés egységét a [[Fénysebesség|fény sebességének]] állandó voltát feltételezve az időmérésre vezette végső soron 1983-ban elfogadást nyert, és az [[SI mértékegységrendszer]] alapjává vált.

Fizikusként az atomfizika terén kifejtett eredményei többek között a fotonok[[foton]]ok és elektronok[[elektron]]ok számlálásával függtek össze. Az [[elektrolumineszcencia|elektrolumineszcenciára]] vonatkozó [[Szigeti György (fizikus)|Szigeti Györggyel]] közösen Amerikában bejegyzett szabadalmában szereplő, szilicium-karbidból készült elektrolumineszcens fényforrások a mai [[Világító dióda|LED-ek]] őseinek tekinthetők.<ref>{{cite journal|journal=Fizikai Szemle |title=Optics by Hungarians |author=Bor Zsolt |authorlink=Bor Zsolt |year=1999 |issue=5 |pages=202 |url= http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9905/bor.html |language=angol}}</ref>

Munkásságában rendkívüli fontosságot játszott a mérés. Meghatározó szerepe van a korszerű méréstechnika kialakításában, ezen belül is a rendkívüli pontosságú idő- és hosszmérési eljárások kialakításában. Eredményei jelentősen hozzájárultak az űrtechnika fejlődéséhez. Már 1946-ban felvetette a [[Műhold|mesterséges holdakon]] alapuló távközlés lehetőségét. A pontos időmérési eljárások kidolgozásával és az új méter definiálásával hozzájárult a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározási és navigáció kialakulásához. Így a napjainkban már igen elterjedt [[Global Positioning System|Globális Helymeghatározó Rendszer]] (GPS) és az ehhez hasonló rendszerek egyik megalapozója.