„Meszlényi Jenő” változatai közötti eltérés

1848. szeptember 13-án<ref>[[Urbán Aladár]]: ''A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973, 338. o.</ref> gróf [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] számfeletti (beosztás nélküli) századossá nevezte ki a [[6. honvédzászlóalj]]hoz. [[Mészáros Lázár]] a hadügyminisztériumban szánt neki beosztást, Meszlényi azonban végül őrnagyi rangban az akkoriban a fővárosban önkéntesekből alakuló [[Hunyadi-csapat]] gyalogságának parancsnoka lett. [[Perczel Mór]] alárendeltségében részt vett a [[Josip Jelačić]] elleni szeptemberi harcokban. Október 9-én – október 1-jei hatállyal – alezredessé léptették elő és Komárom térparancsnokává nevezték ki. Közhonvédként komáromi irodájában szolgált a később bibliográfusként és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként ismertté vált [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]], kinek naplója a komáromi vár szabadságharc alatti történetének nélkülözhetetlen forrása. [[Majthényi István]] vezérőrnagy lemondása után, 1849 január 7-én tartott haditanácson Meszlényi Jenőnek ajánlották fel a vár parancsnokságát, ő azonban ezt nem fogadta el, így lett az erősség parancsnoka [[Török Ignác]] ezredes, későbbi tábornok, [[aradi vértanúk|aradi vértanú]].<ref>[[Csorba László]]: ''A tizenhárom aradi vértanú'', Budapest, 1989, ISBN 963-243-386-6, 86. o.</ref> Január 13-án – január 1-jei hatállyal – beosztásának megtartása mellett ezredessé léptették elő. A komáromi vár első, 1849 január–áprilisi ostroma idején tevékenyen részt vett a vár védelmében. Április 13-án utóda a komáromi térparancsnoki beosztásban addigi helyettese, [[Szabó Zsigmond (ezredes)|Szabó Zsigmond]] ezredes lett. Meszlényi Jenőt május 23-án rangjának megtartása mellett az [[Országos Főhadparancsnokság]] vezetője, [[Kiss Ernő (katona)|Kiss Ernő]] altábornagy helyettesévé nevezték ki. E beosztásában maradt a fegyverletételig.